Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A lecke bemutatja a Kormány megalakulására, összetételére és megbízatásának megszűnésére vonatkozó alapvető szabályokat, majd kitér az Országgyűlés és a Kormány közötti bizalmi és felelősségi viszony elemzésére. Felvázolja a Kormány legfontosabb feladatait, működésének szabályait, és az államtitkárokra vonatkozó rendelkezéseket.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Kormány

Bevezetés, a Kormány jellege a magyar alkotmányos rendben

A magyar közjogban kormány 1848. március 17-étől létezik.

Alkotmányos berendezkedésünkben a Kormány az Alaptörvény által konstituált központi szerv, az államhatalom lényeges részének birtokosa, a politikaformálás központi szereplőjeként részt vesz a legfontosabb állami feladatok meghatározására vonatkozó közpolitikai döntések meghozatalában, végzi az államélet operatív irányítását, és központilag irányítja az Országgyűlés döntéseinek végrehajtását a neki alárendelt közigazgatási szervezetrendszeren keresztül, valamint saját normatív aktusai kibocsátásával. Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésének meghatározása szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány jellegének meghatározására irányul a 15. cikk (2) bekezdése is, amely alapján a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A végrehajtó hatalom letéteményeseként a Kormány önálló államhatalmi ág, amely az Országgyűlésnek nem beosztottja, a hatáskörelvonás tilalma szerint feladat- és hatásköreit az Országgyűlés nem vonhatja el, hiszen azokat nem is volna képes ellátni. A Kormánynak azonban élveznie kell az Országgyűlés bizalmát (többséggel kell rendelkeznie a törvényhozásban), enélkül ugyanis – ha az Országgyűlés tendenciózusan nem fogadja el a Kormány különböző előterjesztéseit – érdemben működni, eredményesen kormányozni nem tud.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Kormány megalakulása, megbízatásának megszűnése, valamint a Kormány és az Országgyűlés közötti bizalmi és felelősségi viszony

A Kormány megalakulása és összetétele

Az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A (2) bekezdés szerint a miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. Az Ügyrend 1. pontja alapján a Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja. A kormánytagok közül a miniszterelnököt – a népszuverenitás elvének megfelelően – az Országgyűlés választja meg a képviselők több mint felének a szavazatával (abszolút többség), a köztársasági elnök javaslatára. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. [Alaptörvény 16. cikk (3)-(6) bekezdés.] A 16. cikk (7) bekezdése alapján a minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A 16. cikk (8) bekezdése értelmében a Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg; a (9) bekezdés pedig előírja, hogy a Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tegyen. [A 17. cikk (2) bekezdése szerint tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.] E szabályozásból kitűnően a Kormány megalakulása egy folyamat, amely a miniszterelnök megválasztásával kezdődik, és a kormánytagok eskütételével fejeződik be.

A Kormány és az Országgyűlés közötti bizalmi, felelősségi viszony

A Kormány politikailag felelős az Országgyűlésnek [Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdés második mondata], folyamatosan bírnia kell az Országgyűlés többségének bizalmát, hogy működhessen. Az Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése értelmében a Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság őt az ülésen való részvételre kötelezheti. Az Országgyűlésnek számos különböző eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy a Kormány felelősségét számon kérje. Ilyen pl., hogy a Kormány köteles rendszeresen beszámolni az Országgyűlésnek, a miniszterek pedig az országgyűlési bizottságoknak, valamint a kormánytaghoz intézhető interpellációk és kérdések, vagy a miniszterjelöltek előzetes bizottsági meghallgatásai. A Kormány politikai felelősségének érvényesítésére szolgáló legerősebb eszköz az, hogy az Országgyűlés megvonhatja a bizalmat a Kormánytól. Magyarországon a bizalmat csak a Kormány egészétől – nem pedig külön a kormánytagoktól – lehet megvonni, ami szintén a Kormány működésének testületi jellegét mutatja. A bizalom megvonásának eszköze a konstruktív bizalmatlansági indítvány, illetve a bizalmi szavazás.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Kormány feladatai és működése

A Kormány feladatai

A 2011. december 31-ig hatályban volt Alkotmány 35. § (1) bekezdésével szemben az Alaptörvény nem sorolja fel példálózó jelleggel sem a Kormány hatásköreit, hanem a 15. cikk (1) bekezdésében foglalt generálklauzulával általánosságban csak annyit rögzít, hogy a végrehajtó hatalom általános (hatáskörű) szerveként, a közigazgatás legfőbb szerveként mindaz a feladat- és hatáskörébe tartozik, amit az Alaptörvény vagy jogszabály nem utal kifejezetten más szerv feladat- és hatáskörébe. A 15. cikk (2)-(4) bekezdései adják meg a legfontosabb eszközöket a Kormánynak feladatai ellátásához: a szervezetalakítási és a jogalkotási jogkört.

A Kormány működése

A Kormány a feladat- és hatásköreit a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja. A Kormány rendszeresen, általában hetente ülésezik. A Kormány – a fent említettek szerint – tagjai több mint felének jelenlétével határozatképes, a testületi döntéseket szavazattöbbséggel hozza meg, a döntést a miniszterelnök mondja ki (Ügyrend 66-68. pont rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetekben a 71. pont irányadó).

A Kormány ülésén a Kormány tagjain kívül tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek vesznek részt, illetve a feladatkörét érintő napirendi pontok megtárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni (Ügyrend 61. pont). A Kormány tagjai főszabály szerint személyesen kötelesek részt venni a kormányülésen (Ügyrend 63-65. pontok).

A Kormány döntései

Az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. A (4) bekezdés alapján a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A 18. cikk (3) bekezdése értelmében pedig a Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

A minisztérium és a miniszter

A miniszterről az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. A miniszterek e feladatkörükben, törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, rendeletet adhatnak ki – önállóan vagy más miniszter egyetértésével –, amely az Alaptörvény 18. cikk (3) bekezdése értelmében törvénnyel, kormányrendelettel illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletével nem lehet ellentétes. (A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletével egyébként kormányrendelet sem lehet ellentétes.) Ezen kívül a miniszter is kiadhat közjogi szervezetszabályozó eszközt (normatív utasítást), amelyben szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét (Jat. 23-24. § ).

Államtitkárok

Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában (SzMSz) meghatározottak szerint – a miniszter teljes jogkörű helyettese, állami (politikai) vezető [Ktjt. 6. § (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, 49. § (1) bekezdés]. Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.