Tanulási útmutató
Összefoglalás
A köztársasági elnök Magyarország államfője. Nem vesz részt a kormányzásban, az általános politika kialakításában. Szerepe részben szimbolikus; képviseli az államot, kifejezi a nemzet egységét stb., másrészt pedig az egyes hatalmi ágakat érintő hatásköreivel „ őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.
Követelmény
Nincs.
Önállóan megoldható feladatok
- Nincs.
Köztársasági elnök
A köztársasági elnök jelölése, választása
A köztársasági elnökét az Országgyűlés választja. Az elnöki ciklus eltér a parlamenti ciklustól annak érdekében, hogy a köztársasági elnök intézménye ne szükségszerűen kötődjön a mindenkori parlamenti többséghez. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Alaptörvény értelmében csak az lehet köztársasági elnök, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte.
A köztársasági elnök jogállása és hatáskörei
A magyar alkotmányos berendezkedésben a köztársasági elnök formálisan sem feje a végrehajtó hatalomnak, független minden más hatalmi ágtól. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerinti – az Alkotmánnyal megegyező - „ kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” kitétele nem hatásköri szabály, hanem az elnöki jogállás része. Ezért abból döntési jogkörök nem vezethetők le.
A köztársasági elnök jogosítványai klasszikus államfői jogosultságok, és az egyes hatalmi ágak működéséhez kötődnek. Utóbbi jogkörében eljárva kinevezi a hivatásos bírákat és javaslatot tesz (jelöli) a Kúria elnökének személyére.
Egyes határozatai miniszterelnöki illetve miniszteri ellenjegyzéshez kötöttek, amelynek oka az, hogy a határozatokban foglaltakért a kormány tagjai vállalják a politikai felelősséget a köztársasági elnök helyett.
A köztársasági elnököt akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke helyettesíti (funkcionális helyettesítés).
