Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A köztársasági elnök Magyarország államfője. Nem vesz részt a kormányzásban, az általános politika kialakításában. Szerepe részben szimbolikus; képviseli az államot, kifejezi a nemzet egységét stb., másrészt pedig az egyes hatalmi ágakat érintő hatásköreivel „ őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Köztársasági elnök

A köztársasági elnök jelölése, választása

A köztársasági elnökét az Országgyűlés választja. Az elnöki ciklus eltér a parlamenti ciklustól annak érdekében, hogy a köztársasági elnök intézménye ne szükségszerűen kötődjön a mindenkori parlamenti többséghez. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Alaptörvény értelmében csak az lehet köztársasági elnök, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A köztársasági elnök jogállása és hatáskörei

A magyar alkotmányos berendezkedésben a köztársasági elnök formálisan sem feje a végrehajtó hatalomnak, független minden más hatalmi ágtól. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerinti – az Alkotmánnyal megegyező - „ kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” kitétele nem hatásköri szabály, hanem az elnöki jogállás része. Ezért abból döntési jogkörök nem vezethetők le.

A köztársasági elnök jogosítványai klasszikus államfői jogosultságok, és az egyes hatalmi ágak működéséhez kötődnek. Utóbbi jogkörében eljárva kinevezi a hivatásos bírákat és javaslatot tesz (jelöli) a Kúria elnökének személyére.

Egyes határozatai miniszterelnöki illetve miniszteri ellenjegyzéshez kötöttek, amelynek oka az, hogy a határozatokban foglaltakért a kormány tagjai vállalják a politikai felelősséget a köztársasági elnök helyett.

A köztársasági elnököt akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke helyettesíti (funkcionális helyettesítés).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.