Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A lecke az Országgyűlés jellegének és a magyar államszervezetben elfoglalt helyének a meghatározását követően bemutatja a parlament legfontosabb hatásköreit, szervezetét és működését; az Alaptörvény, az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály rendelkezései alapján.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

Nincs.

Az Országgyűlés

Bevezetés, fogalommeghatározás

Az Országgyűlés megválasztására vonatkozó szabályok – így a 2. cikk és a XXIII. cikk –, és az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó példálózó felsorolás alapján kijelenthető, hogy az Országgyűlés a demokratikus hatalomgyakorlás alapvető intézménye, amely a népszuverenitás elvén alapuló, és meghatározott időszakonként megújuló, közvetlen legitimitása alapján gyakorolja alkotmányos funkcióit; alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, és – egyebek mellett – megválasztja Magyarország legfontosabb közjogi méltóságait.

Az Országgyűlés áll a magyar államszervezet csúcsán, az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdésében szereplő „ legfőbb” kitétel azonban nem jelenti az Országgyűlés hatalmának korlátlan vagy korlátozhatatlan voltát, sem azt, hogy a többi államhatalmi ág neki alá lenne rendelve. A parlament nem vonhatja el egyetlen más államhatalmi ág jogosítványait sem (nem ítélkezhet, nem nyomozhat, köteles tiszteletben tartani a végrehajtó hatalom jogosítványait), és hatalomgyakorlásának az Alaptörvény szabta keretek között kell maradnia, amelynek legfőbb kontrollálója az Alkotmánybíróság, melynek döntései a parlamentet is kötik.

Az Alaptörvénynek Az Országgyűlés címe tartalmazza az Országgyűlés meghatározására [1. cikk (1) bekezdés], hatásköreire [1. cikk (2) bekezdés], megválasztására (2. cikk), megalakulására és megbízatása megszűnésének eseteire (3. cikk), az országgyűlési képviselőkre (4. cikk), az Országgyűlés szervezetére és működésére (5. cikk), a törvényalkotás folyamatára (6. cikk) és az Országgyűlés más államhatalmi ágakat ellenőrző tevékenységére (7. cikk) vonatkozó alapvető szabályokat.

Rá kell mutatni továbbá arra is, hogy az Országgyűlés szabályozása az Alaptörvény rendelkezései alapján többszintű. Az Országgyűléssel összefüggésben ugyanis több témakörben a részletes szabályokat az Alaptörvény sarkalatos törvényre utalja [XXIII. cikk (4) bekezdés, 2. cikk (2) bekezdés, 4. cikk (5) bekezdés, 5. cikk (8) bekezdés, 7. cikk (3) bekezdés], amelyek alapján 2012. április 19-én kihirdetésre került az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.); illetve az 5. cikk (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „ Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.”

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Országgyűlés hatáskörei

Az Országgyűlés jellegmeghatározását követően az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdése tartalmazza az Országgyűlés hatásköreinek felsorolását. Az itt említettek az Országgyűlés legfontosabb, kizárólagos hatáskörei; ám a hatásköri lista nyílt, az 1. cikk (2) bekezdés k) pontja értelmében az Alaptörvény és törvény további konkrét országgyűlési feladat- és hatásköröket is meghatározhat. A nyílt hatásköri listából is kitűnik ugyanakkor, hogy az Országgyűlés hozza meg az ország élete szempontjából legfontosabb döntéseket. Az Országgyűlés hatáskörei az alábbiak szerint csoportosíthatók:

Alkotmányozással és törvényhozással összefüggő feladat- és hatáskörök:

Az Alaptörvény szabályain kívül – törvény kezdeményezése, elfogadása [főszabály a többségi elv, az Alaptörvény {5. cikk (6) bekezdése@@5. cikk} szerint], aláírása, alkotmányos kontrollja illetve a köztársasági elnök politikai vétójoga, törvény kihirdetése – a törvényalkotási folyamatot (és az Országgyűléshez benyújtható egyéb indítványok tárgyalásának a rendjét) részletesen a Házszabály, a törvénytervezetek előkészítésének szakmai szabályait pedig http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000130.TV||a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Országgyűlés szervezete és működése

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők száma (a 2014. évi választásoktól) 199, amelyből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93 képviselőt országos listán választanak meg. Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az Alaptörvény keretei között, az Ogytv. és – a parlamenti autonómia elvének megfelelően – a Házszabály tartalmazzák.

Az Országgyűlés tisztségviselői

Az Alaptörvény 5. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököt és jegyzőket választ. Az Ogytv. 1. § -a sorolja fel az Országgyűlés tisztségviselőit: a házelnököt, az alelnököt, a háznagyot és a jegyzőt. Főszabály szerint a tisztségviselők megválasztása az Országgyűlés alakuló ülésén történik.

A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. A legfontosabb jogosítványai közé tartozik, hogy képviseli az Országgyűlést belföldön és külföldön; megnyitja, részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazások eredményét; elnököl a Házbizottság ülésein; összehangolja a bizottságok működését, javaslatot tesz azok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökére, alelnökére és tagjaira; kiadja az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat a feladatkörrel rendelkező bizottságoknak; valamint egyéb személyügyi, az Országgyűlés biztonságával, illetve az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség működésével kapcsolatos hatásköröket gyakorol (Ogytv. 2. § ).

Az országgyűlési képviselőcsoportok (frakciók)

Az Alaptörvény 5. cikk (4) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. Képviselőcsoportot az előző általános választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó, főszabály szerint legalább 12 képviselő alakíthat, önállóan vagy közösen [Házszabály 13. § (1) bekezdés].

Az Országgyűlés működése

Az Országgyűlés megbízatása az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése szerint az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlés – főszabály szerint – négy éves ciklusa évente két rendes ülésszakból áll, az ülésszakok pedig ülésekből és ülésnapokból állnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.