Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Az Alaptörvényben újszerű megoldás a közpénzekkel kapcsolatos szabályozásra, gazdálkodásra vonatkozó alaptörvényi szabályrend a 36-44. cikkekben.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Közpénzügyek az Alaptörvényben

Az állam gazdálkodása

Az Állam című részben helyet kapott közpénzügyi fejezet az alapvető államháztartási intézményi szabályokat foglalja magában. Az állam gazdálkodására vonatkozó fő szempontokat, a parlamenti költségvetési jog meghatározó normáit találjuk itt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az államadósság

Az államadósság csökkentésének gazdaságpolitikai célja a szabályozásban intézményes szintre került. Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeként az államadósság meghaladná a „ teljes hazai össztermék” felét. (A gazdaságstatisztikában ez a fogalom nem ismert, feltehetőleg a GDP-re gondoltak a szövegezők.) Ameddig ezt az államadóssági szintet nem sikerül elérni, csak olyan költségvetés fogadható el, amelyik az adósságrátát csökkenti. Hasonló logika alapján a kormány hitelfelvételi politikáját korlátozó szabályokat határoztak meg. Az adósságfék hosszú távú működését a törvényhozó különböző módokon igyekszik biztosítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az adósságfék biztosítása

Az intézményekkel függ össze az államadósság szabályozása téma kiterjesztése. A 37. cikk (4) bekezdése ezzel összefüggésben korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét. Mindaddig, amíg az államadósság „ a teljes hazai össztermék” felét meghaladja az Alkotmánybíróság (AB) nem gyakorolhatja hatáskörei nagy részét költségvetési és fizetési kötelezettséget megállapító törvények alaptörvényi összhangjának vizsgálata körében, és nem élhet megsemmisítési jogával. Két megszorítással: külön, tételesen meghatározott hatásköreit az AB azért ekkor is gyakorolhatja, bizonyos alapvető jogok sérelme esetén szintén élhet jogaival.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pénzügyi alkotmányosság intézményei

A közpénzekről szóló fejezet részét képezik a gazdasági alkotmányosság alapvető intézményei. A Magyar Nemzeti Bankról, az Állami Számvevőszékről, a Költségvetési Tanácsról, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervezetre vonatkozó szabályokról szerepelnek külön cikkek. A Magyar Nemzeti Banknak a monetáris politikáért való felelősségét az Alaptörvény rögzíti. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervezet szerepét ellátó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) azonban nem nevezi a nevén, ezzel sugallva, hogy ezt a funkciót más szervezeti formában is el lehet látni.

Az Országgyűlés költségvetési feladatainak ellátását segítő tevékenységek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács között kerültek megosztásra. Az ÁSZ alapvetően a Kormány felelősségi körébe tartozó végrehajtás ellenőrző szerve, mint ilyen utólagos kontrollt végez. Az ugyancsak a parlament szerveként működő Költségvetési Tanács viszont a költségvetési javaslat megalapozottságát vizsgálja, azaz előzetes kontrollt folytat. Ennek az utóbbi funkciónak a szervezeti hátterét azonban jelentősen korlátozták a korábbihoz képest.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nemzeti vagyon

Az állam, illetve azon belül a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyonnak minősül. Ennek körét a jogalkotó fenn akarja tartani, azaz a magánosítás formáit korlátozni célozza. A tulajdonosi szerkezetre, hasznosításra, kezelésre csak átláthatónak minősülő szervezet kaphat jogosultságot. A felelős gazdálkodás követelményeit a nemzeti vagyonról szóló (sarkalatos) törvény határozza meg. Az átláthatóságot egyébként minden közpénzekkel gazdálkodó szervezetre követelményként állítják. A nemzeti vagyonra vonatkozóan az elfogadott sarkalatos törvényt félév múlva, 2012-ben jelentős részében újraszabályozták.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.