A bíróságok központi igazgatása: Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az OBH elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT)
A Bszi. és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2012. január 1. napjával történő hatályba lépését követően, az igazságszolgáltatás működésének hatékonyabbá tétele, az átláthatóság növelése, az Európai Uniós elvárásoknak történő megfelelés teljesítése érdekében szükségessé vált az új törvényi rendelkezések módosítása és egyes rendelkezések pontosítása.
Ezért a 2012. júliusában hatályba lépő új rendelkezések tovább erősítették az OBT központi igazgatás területén végzett ellenőrzési jogosítványait, s az OBH elnökének egyes igazgatási feladatait a Tanács hatáskörébe helyezték.
Mindezek mellett az átláthatóság növelése érdekében az új szabályozás alapján az OBT ülésein tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal részt vevők által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdekképviseleti szervezet képviselője is.
Az Országos Bírósági Hivatal
Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az OBH-t az elnök vezeti.
Az OBH az OBH elnökének munkáját segíti. E körben
- előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,
- ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
- meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban,
- vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását,
- kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét,
Az OBH elnöke
A Bszi. a központi igazgatás feladatát, a testületi szerv helyett egyszemélyi vezetőre - az OBH elnökére – bízza, mivel ez hatékonyabb, operatívabb vezetésre ad lehetőséget. Az egyszemélyi vezetés esetében a döntésekért viselt felelősség és a számon kérhetőség is jobban érvényesül.
Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával
- ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait,
- a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit,
- felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.
Megválasztása
- az Országgyűlés választja meg,
- 9 évre,
- a képviselők kétharmadának szavazatával.
Csak határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró lehet az OBH elnöke.
- az OBH elnökének személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot (ez az OBH elnöke függetlenségének garanciáját hivatott biztosítani)
- a jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja,
- a választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani,
- ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.
Jogállása
A Bszi. meghatározza az OBH elnöke esetében fennálló összeférhetetlenségi okokat. Így az OBH elnökévé nem választható:
- az OBT tagja,
- akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,
- aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
- akivel szemben az alkalmatlanságának megállapítása iránti eljárás van folyamatban,
- akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy
- aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.
Tekintettel arra, hogy az OBH elnökére a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az OBH elnökének pl. a javadalmazására, a vagyonnyilatkozat tételére, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A megbízatás megszűnése
Az elnök megbízatása megszűnik:
- a megbízatási időtartam leteltével,
- az elnök halálával,
- a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésével,
- országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé vagy polgármesterré történő megválasztásával, továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével,
- ha a bíróság vele szemben bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztést, közérdekű munkát, közügyektől eltiltást szab ki, vagy ha a büntetőeljárás során, jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelték el,
- lemondással,(lemondási idő 6 hónap)
- az összeférhetetlenség kimondásával,
- felmentéssel (ha az OBH elnöke neki felróhatóan 90 napon túl nem tud eleget tenni feladatainak) vagy
- a tisztségtől való megfosztással (neki felróhatóan 90 napon túl nem tesz eleget a kötelezettségeinek vagy a tisztségre méltatlanná válik).
Ha az elnök megbízatása
- a határozott idő leteltével szűnik meg őt pályázat kiírása nélkül, legalább az elnöki megbízatását megelőzővel azonos szintű bíróságra, illetve ha járásbírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró volt, legalább törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.
- a határozott idő letelte előtt szűnik meg őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
Az OBH elnökének feladatai
Az OBH elnökének feladatai felölelik a teljes központi igazgatást, s a következő fő csoportokra, területekre (9) terjednek ki:
- az általános központi igazgatásra
- az OBH irányítására
- a bíróságok költségvetésére
- a statisztikai adatgyűjtésre, az ügyelosztásra és a munkateher mérésre
- a személyzeti kérdésekre
- a bíróságok igazgatására
- a képzésre
- a tájékoztatásra
- egyéb területekre.
Az általános központi igazgatási feladatkörében
többek között:
- kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait, és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot,
- normatív utasításként a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz,
- képviseli a bíróságokat,
- a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál.,
- a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi – az önkormányzati rendeleteket kivéve – a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét.
Az OBH irányításával kapcsolatos feladatkörében
- irányítja az OBH tevékenységét,
- megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, és
- javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére.
A bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében
többek között:
- összeállítja a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját,
- ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a bíróságok fejezet tekintetében
- gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
- irányítja a bíróságok belső ellenőrzését,
- az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve meghatározza a cafetéria-juttatás éves összegét, és
- az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve megállapítja az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.
A statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében
többek között:
- a költségvetés Bíróságok fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének adatai alapján meghatározza a bíróságok szükséges bírói létszámát,
- ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges, az OBT által meghatározott elvek alapján az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra.
Az OBT 58/2012. (IX. 17.) számú határozatában döntött az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elvekről.
Az elvek meghatározásánál célként határozta meg az ügyek pártatlan és ésszerű időn belül történő elbírálásának biztosítását, s hangsúlyozta a jogintézmény kivételes alkalmazásának szükségességét.
Az OBT elvei alapján kijelölés
- a törvényszék hatáskörébe tartozó elsőfokú peres ügyben, illetve
- ítélőtáblán indult másodfokú peres ügyben kezdeményezhető,
- akkor, ha az érintett bíróság munkateherre, folyamatban maradt peres ügyekre és ügyhátralékra vonatkozó mutatói az országos átlagot egyidejűleg meghaladták.
A kijelöléssel érintett bíróság elnöke véleményének beszerzése kötelező. Az OBH félévente, az ügyforgalmi adatok feldolgozását követően összeállítja azon bíróságok listáját, akik kijelölhetők és akik kijelölést kezdeményezhetnek.
A kijelölt bíróság az elfogadott ügyelosztási rend alapján osztja ki az ügyet.
Mindezek alapján az eljáró bíróság kijelöléséről, az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében kiadott 3/2012. (II. 20.) OBH elnöki ajánlás tartalmazza a részletes szempontrendszert és eljárási rendet.
Tartalmazza többek között, hogy az eljáró bíróság kijelölése kapcsán a feleket jogorvoslati jog illeti meg. A fellebbezést a Kúria rövid határidővel, nemperes eljárásban bírálja el, vizsgálata csak a kijelölés jogszabályszerűségére irányul.
A személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében
Az OBH elnökének számos személyzeti jellegű feladata van. A létszámgazdálkodás feladatához kapcsolódóan többek között:
- kiírja a bírói álláspályázatokat,
- javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,
- a bírót első kinevezésekor beosztja a pályázat szerinti bíróságra,
- kijelöli a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat, valamint a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat,
- beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett a minisztériumba, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,
- dönt a bíró áthelyezéséről,
- dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság és a járásbíróságok között történik,
- dönt a bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásának engedélyezéséről,
- dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges,
- Az OBH elnöke a bírósági vezetők tekintetében is rendelkezik személyzeti jellegű feladatokkal: kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket (ítélőtáblák, törvényszékek elnökei, elnökhelyettesei, kollégiumvezetői, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese).
A bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében
többek között:
- jóváhagyja az ítélőtáblák, továbbá a törvényszékek szervezeti és működési szabályzatát,
- irányítja és ellenőrzi - a járásbírósági, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,
- elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát.
A képzéssel kapcsolatos feladatkörében
többek között:
- meghatározza a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,
- a legfőbb ügyész előzetes véleményének kikérését követően kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét,
- legfőbb ügyésszel együtt meghatározza a bírósági és ügyészségi fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.
Egyéb feladatkörében
- ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,
- ha a cím adományozásáról az OBT dönt, cím adományozását, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását kezdeményezi az OBT-nél,
- a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a kötelező címadományozásról.
Az OBH elnöke a fenti jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével gyakorolja.
