Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A bíró heti munkaidejére,szabadságának mértékére, tárgyalási kötelezettségére,valamint az ügyelet és készenlétre vonatkozó szabályozás.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A bíró munkaideje

Alapesetben

A bíró munkaideje heti negyven óra. Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény a bírák tekintetében is lehetővé tette, hogy a korábbi munkahelyére visszatérő szülő a gyermek hároméves koráig, a gyermekgondozási ellátás igénybevétele, illetve a fizetés nélküli szabadság után választhassa a részmunkaidős foglalkoztatást.

Így a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró kérelmére a munkáltató köteles heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha a bíró a kérelem benyújtásakor a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A bíró a bíróság Szmsz-ében rögzített munkarend szerint végzi a munkáját.

Ezen túlmenően a Bjt. új rendelkezést tartalmaz arról, hogy kérelmére fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a bírónak, ha házastársa külszolgálatot teljesít.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Készenlét és ügyelet

Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére.

A bíró heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

Az OBH elnöke a 21/2012. (XI. 23.) OBH utasításában határozott a bírák és egyes igazságügyi alkalmazottak által teljesített ügyelet és készenlét szabályairól szóló szabályzatról.

Készenléti beosztás (amely tartalmazza a készenlét dátumát, kezdő és befejező időpontját, a készenlét helyszínét, a készenlétben álló tanácselnök, bíró (bírák) és igazságügyi alkalmazott(ak) nevét, vezetékes és mobil telefonszámát, valamint a készenlét ideje alatti tartózkodási helyüket, illetve az ügyelet, a munkavégzés helyszínét, amely a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék illetve a törvényszék székhelyén működő helyi bíróság épülete lehet) elkészítését teszi kötelezővé a készenléti terv alapján.

A készenléti beosztást meg kell küldeni a bíróságok elnökeinek, a beosztással érintett bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak, a bíróság gazdasági hivatalának (a továbbiakban: BGH), a megyei főügyésznek, a városi vezető ügyészeknek, a megyei rendőr-főkapitányságnak, továbbá a szabálysértési hatóságoknak.

Meghatározza a készenlét és az ügyelet időtartamát (8 órától 14 óráig tart, kivéve ha ez az időtartam a feladatok ellátására nem elegendő, akkor a készenlét időtartama legfeljebb 16 óráig, míg az ügyelet időtartama a feladatok elvégzéséig meghosszabbítható, de nem haladhatja meg a 24 órát).

A szabályzat foglalkozik a készenlétet és az ügyeletet ellátó bíró és igazságügyi alkalmazott kötelezettségeivel:

A szabályzat részét képezik az ügyeleti és a készenléti díj számítására vonatkozó szabályok és a bíróságok tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A bíró tárgyalási kötelezettsége

A munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a bíró az első kinevezésétől számítva, egy év bírói gyakorlattal rendelkezik, a bíró kérelmére engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon. A bíró ebben az esetben is köteles a hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni. Köteles a tárgyalási napjain tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a nap kihasználásával elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.

Az „otthondolgozási” engedély visszavonható, ha a bíró nem megfelelően, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelemmel végzi a munkáját.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A bíró szabadsága

A bíró szabadságának mértéke szorosan kapcsolódik a fizetési fokozatához. Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap. Az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik. Ha a bíró betölti az 50. életévét – fizetési fokozatától függetlenül – évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttesen a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

Fizetés nélküli szabadságot rendkívül indokolt esetben, a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet a bíró kérelmére. Ennek időtartama legfeljebb 1 év lehet. Különös méltánylást érdemlő esetben az OBH elnöke 1 évet meghaladó időtartamban is engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot.

A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.