Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A bírói jogainak és kötelezettségeinek törvényi szabályozása,az összeférhetetlenség eseteinek bemutatása és az együttalkalmazási titlalomalóli felmentés szempontjainak ismertetése.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A bíró jogai és kötelezettségei

A bíró jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelkezések azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyeket sem más jogszabály (a Munka Törvénykönyve), sem a Bjt. másik fejezete nem tartalmaz.

A bíró jogai között rögzíti a Bjt. a hatékony munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó jogokat, míg a kötelezettségei részben alapelvi jellegűek (részrehajlástól mentes, tisztességes és pártatlan eljárás), részben az eredményes munkavégzéssel kapcsolatosak, részben pedig személyi jellegűek.

A bíró jogai

A bíró kötelezettségei

Összeférhetetlenség

A bírói szolgálati jogviszony jellege megköveteli a tárgyilagos ügyintézést és a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet. A pártatlan, befolyástól mentes munkavégzés garanciájaként a törvény a 39-42.§-aiban a bírákkal szemben különböző elvárásokat, a bírói tevékenységgel összeegyeztethetetlen ún. összeférhetetlenségi okokat fogalmaz meg. Az okok, melyek elsősorban a bíró függetlenségének biztosítását, a nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás megakadályozását szolgálják, három területet érintenek.

A szolgálati jogviszonyból adódó összeférhetetlenség (Bjt.41.§) – a hozzátartozók együttalkalmazási tilalmának- kimondásával a törvény az igazságszolgáltatás független és pártatlan működésének megőrzésére, a személyi összefonódások elkerülésére törekszik. Ennek érdekében a hozzátartozók nem állhatnak egymással alá-vagy fölérendeltségi viszonyban, azaz olyan kapcsolatban, amelyben egyikük a másik tevékenységének vizsgálatára, értékelésére stb. jogosult.

A politikai (Bjt. 39. §) és a pénzügyi (Bjt. 40. §) összeférhetetlenséget a törvény azért rögzíti, hogy kizárja a bíró tekintetében a jogtalan és tisztességtelen előny megszerzésének még a lehetőségét is. Ezért a bíró nem folytathat – a törvényben meghatározott- politikai illetőleg olyan jellegű tevékenységet, amely tisztségével egyébként összeegyeztethetetlen, s kereső foglalkozást – a munkaidejét nem érintő szűk körű kivételektől (tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység) eltekintve – is csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet. Mindezekre figyelemmel a bíró

A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója ugyanazon bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet. A bíró ebben az esetben köteles haladéktalanul bejelentést tenni és kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Az összeférhetetlenségi esetben felmentést az OBT adhat.

Az OBT a 22/2012. (V. 21.) számú döntésében határozta meg a bírósági vezetők és a bírók, illetőleg igazságügyi alkalmazottak között felmerült összeférhetetlenség alóli felmentés szempontjait. Az együttalkalmazási tilalom alól csak kivételes esetben, a szolgálati érdekre figyelemmel, legfeljebb két évre adható felmentés abban az esetben, ha

Nem indokolt az együttalkalmazási tilalom feloldása abban az esetben, ha az összeférhetetlenség az érintett bíró vezetői kinevezését követően, a hozzátartozója által benyújtott bírói álláspályázat eredményeként, bírói kinevezés vagy áthelyezés folytán jön létre. Szolgálati érdekre hivatkozással sem indokolható az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés akkor, ha az érintettek mindketten bírósági vezetők.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.