Kirendelés és áthelyezés
Kirendelés
A kirendelés – szemben az áthelyezéssel – a munkáltató átmeneti jellegű intézkedése.
A kirendelés általános szabályai
A bíró(t)
- kirendelésénél a méltányos érdekét figyelembe kell venni,
- a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy
- szakmai fejlődésének elősegítése érdekében lehet más szolgálati helyre kirendelni (szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria elnökének kezdeményezésére, a törvényszékre, az ítélőtáblára, illetve a Kúriára rendelhető ki).
A bírót hozzájárulása nélkül csak a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása céljából lehet háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre kirendelni.
A kirendeléshez minden esetben kell a bíró hozzájárulása:
- ha a kirendelés a bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett történik,
- ha a lakó-, vagy tartózkodási helyétől, illetve szolgálati helyétől eltérő településen lévő szolgálati helyre rendelik ki a női bírót terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig, ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli, ha a tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza, illetve a bíró tartósan beteg vagy egészsége súlyosan megromlott.
Ha a bírói álláshelyre kiírt pályázat feltételként rögzítette a kirendelés vállalását a pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő.
A kirendelést a bíróval
- a kirendelés előtt legalább 30 nappal,
- írásban (megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát) közölni kell.
A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult,
- ha arra a törvényszék és a járásbíróság/kerületi bíróság, a törvényszék és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között,
- a törvényszék területén működő járásbíróságok/kerületi bíróságok,
- a törvényszék területén működő járásbíróság/kerületi bíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között kerül sor.
A bíró kirendelésére az OBH elnöke jogosult
- ha a bírót a törvényszék illetékességi területén kívüli,
- az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki.
Az OBH elnökének ebben az esetben ki kell kérnie az érintett törvényszék, vagy ítélőtábla elnökének véleményét.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az áthelyezés
Az OBH elnökének jogkörébe tartozik
- ha a bíró pályázat alapján másik bíróságon tölt be bírói álláshelyet,
- ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, (ebben az esetben a bíró megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára és áthelyezésével kapcsolatban szolgálati jogvitát kezdeményezhet).
A bíróság megszűnése, illetve hatáskörének, illetékességi területének csökkenése esetén az OBH elnökének különböző bírói álláshelyeket kell felajánlania az áthelyezendő bíró számára, aki ezek közül választhat.
Az új szabályozás megszünteti a felajánlott bírói álláshely visszautasítása esetére vonatkozó felmentési okot, így a bíró áthelyezése nem eredményezheti a bíró szolgálati viszonyának megszűnését.
A törvényszék elnökének jogkörébe tartozik
Ha a járásbírósági/kerületi bírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg őt lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
Vissza a tartalomjegyzékhez