A bírói kinevezés tartama
A bíró kinevezése néhány kivételtől eltekintve első alkalommal három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól. A bíró első kinevezése is határozatlan időre szól, ha
- kinevezését megelőzően korábban legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott,
- kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett,
- kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén (ilyen pl. az egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora)
A határozott idejű első bírói kinevezés esetén követendő eljárás
- A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napja előtt 90 nappal beszerzi a bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.
- Ha a bíró kérte a kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, ha tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta.
- Az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró alkalmas-e határozatlan idejű bírói kinevezésre.
- Ha a bíró a kinevezésre alkalmas a kinevezési javaslatot a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.
- Amennyiben a bíró a határozatlan időre történő kinevezését nem kérte, vagy a vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napján szűnik meg.
- Abban az esetben, ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a köztársasági elnök a bíró kinevezését – az OBH elnökének javaslatára, a kinevezés módosításával – három évvel meghosszabbítja, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani.
- A bíró kinevezése ismételten meghosszabbítható, amíg az értékeléséhez szükséges tényleges bírói működés együttes időtartama a minimális 18 hónapot eléri.
Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a 18 hónapba a részmunkaidőben töltött időszak a részmunkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában vehető figyelembe.
