Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A fegyelmi vétség fogalmának ismertetése az Országos Bírói Etikai Tanács döntésein keresztül. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak körének, a szolgálati bíróságnak és ügyrendjének bemutatása.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A bíró fegyelmi felelőssége

A fegyelmi vétség fogalma

Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen

Az Európa Tanács 1998. július 8-a és 10-e között többoldalú találkozót szervezett „A bírák jogállásáról Európában” címmel. A találkozó résztvevői fogadták el a bírák jogállásáról szóló I. Európai Chartát, melyben hét alapelv került megfogalmazásra. Ezen alapelvek egyike (az 5.) a bírák fegyelmi felelőssége tekintetében kihangsúlyozza, hogy kizárólag a jogállásban meghatározott kötelezettségszegés esetén van helye szankciónak és a jogállásban kell felsorolni a bíróval szemben alkalmazható fegyelmi büntetéseket.

A Charta több garanciális szabályt is előír a fegyelmi eljárások tekintetében.

A szabályok egyike, hogy fegyelmi szankciót csak bíróság szabhat ki, s az vagy legalább fele részben választott bírókból álló fórum javaslatára, ajánlását követve vagy egyetértésével szabható ki.

További elvárás, hogy amennyiben a jogállásban felsorolt szankciók közül valamelyik kiszabásra kerül, az arányosság elvét kell figyelembe venni.

A Charta abban az esetben, ha a szankciót végrehajtó hatóság, bíróság vagy legalább fele részben választott bírókból álló fórum szabta ki jogorvoslati jogot biztosít egy bírói jellegű fórumhoz.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott R(94) 12.számú ajánlás a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről fogalmazott meg alapelveket. Az ajánlás valamennyi bírói feladatot gyakorló személyre alkalmazandó. Az ajánlás a bírói kötelezettségek mellett, alapelvként szól a kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásáról és a fegyelmi vétségekről. Kimondja, hogy amennyiben egy bíró feladatait nem hatékonyan és megfelelően hajtja végre, meg kell tenni a szükséges rendelkezéseket. Amennyiben megállapítható, hogy a bíró fegyelmi vétséget követett el, a vele szemben indított eljárásnak védenie kell a bíró függetlenségét, s az eljárásban részt vevő minden bíróságnak illetve testületnek függetlennek és pártatlannak kell lennie.

A Bjt. 105.§-ának rendelkezése a fegyelmi vétség fogalmát a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek, illetve a bírói hivatás tekintélyét sértő vagy veszélyeztető életmód, magatartás tanúsításán keresztül közelíti meg.

Míg a szolgálati viszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése könnyen meghatározható az eljárási törvények vagy a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendelkezések segítségével, addig a bírói hivatás tekintélyét sértő illetve veszélyeztető magatartások köre nem tisztázott.

Általánosságban elmondható, hogy a bírónak mind a bíróságon, mind pedig azon kívül olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel a jog helyes követésére ösztönzi a társadalom tagjait.

Ezen elvárást a Bírák Etikai Kódexe tölti meg tartalommal.

A kódexet a Magyar Bírói Egyesület Választmánya 2005. február 26. napján fogadta el.

Az Etikai kódex négy részre tagolható.

Az I. rész a kódex céljának meghatározását tartalmazva külön nevesíti az igazságszolgáltatásában dolgozó valamennyi bíró részére történő iránymutatást. A II. és III. rész felsorolja a bírói viselkedés, ezen belül a bírói hivatás gyakorlása során és a magánéletben, valamint a közéletben tanúsítandó magatartás irányelveit. A kódex a befejező IV. részben rendelkezik a konkrét bírói magatartás tekintetében állásfoglalásra jogosult Országos Bírói Etikai Tanács felállításáról. A Magyar Bírói Egyesület Országos Bírói Etikai Tanácsa 12 főből álló testület, amely megalakulása óta több határozatban is kifejtette álláspontját.

Az Etikai Tanács határozatai – melyek a Bírósági Közlönyben megjelennek – anonimizált eseteket elemeznek.

Eddigi határozatai értelmében etikátlannak minősülő magatartás, ha

Vissza a tartalomjegyzékhez

A fegyelmi eljárás kezdeményezése

Az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bíró ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

A Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

A fegyelmi eljárást meg kell indítani, ha a bíróval szemben büntetőeljárás – kivéve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – indult.

Ha a vétkesség enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.

Ebben az esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. A bíró a döntés ellen fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti.

A fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetőségét a törvény három időbeli korlátra figyelemmel határozza meg. A kezdeményezésre jogosultnak ugyanis a fegyelmi eljárás kezdeményezésére csak abban az esetben van lehetősége,

A jogszabályi rendelkezés értelmében bármelyik határidő eltelte kizárja a fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetőségét.

A bíró fegyelmi felelősségre vonásának további akadályaként nevesíti a törvény azt az esetet, amikor a bíró ellen büntetőeljárás indul az általa elkövetett fegyelmi vétséget képező magatartás miatt, s a büntetőeljárás eredményeként büntetőjogi felelősségét is jogerősen megállapítja a bíróság. Ebben az esetben csak akkor van lehetőség a bíró fegyelmi felelősségre vonására, ha arra az eljárás jogerős befejezését követő egy éven belül kerül sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.