A bírói szolgálati jogviszony megszűnése
A bírói szolgálati viszony esetében a felmentés a szolgálati viszonyt megszüntető általános intézkedés. A felmentés esetei az ehhez vezető okokat sorolják fel.
A bírói tisztség megszűnésének valamennyi esetében a tisztség megszűnését a köztársasági elnök általi felmentés állapítja meg. A felmentés formális közjogi aktusként elkülönül a szolgálati viszony megszűnéséhez vezető tényleges októl.
A felmentésre irányuló javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója terjeszti az OBH elnöke elé.
A javaslatban meg kell jelölni a jogcímet, a megszűnés időpontját, a munkavégzési kötelezettség alóli felmentésre vonatkozó lényeges adatokat.
A köztársasági elnöknél az OBH elnöke kezdeményezi a bíró felmentését.
A katonai bírói tisztség mind keletkezésekor, mind megszűnésekor a hivatásos szolgálati viszonyhoz kapcsolódik. Ezért a katonai bíró felmentése esetén az OBH elnöke a javaslatot a honvédelmi miniszterrel együtt teszi meg.
Mivel a bíró szolgálati viszonyának megszűnését a felmentés állapítja meg, s őt a köztársasági elnök menti fel, a köztársasági elnök határozatának közzétételét megelőzően a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be.
A megszűnés esetei
A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
- a bíró halálával,
- ha a határozatlan időre történő kinevezését nem kéri,
- a köztársasági elnök általi felmentéssel.
A felmentés kötelező esetei
Fel kell menteni a bírót:
- ha tisztségéről lemondott,
- ha a tisztség ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy az alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
- ha vele szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
- ha a bírói esküt határidőn belül nem tette le,
- ha már nem magyar állampolgár vagy nem cselekvőképes,
- ha országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,
- ha nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
- ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését,
(Ez utóbbi esetben akkor kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik a bíró).
- ha a vele szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentését indítványozták,
- ha a pályázat eredményével szembeni jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy a bíró kinevezésének törvényi feltételei nem állnak fenn,
- (2012.július 17-ei hatállyal bevezetett új felmentési ok)
- ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában – a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve – lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
- ha igazolási kötelezettségének (mely szerint vele szemben a bírói kinevezést kizáró okok nem állnak fenn) ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,
- ha a munkáltató által az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása miatt elrendelt orvosi vizsgálaton nem vesz részt,
- ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki,
- ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette (ilyennek minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt – egyoldalúan – szüntette meg).
- ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította.
A lemondásra vonatkozó szabályok
A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.
A lemondási idő 3 hónap.
Az OBT a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat és a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
A munkavégzési kötelezettség alóli felmentés
A bíró felmentési ideje az alábbiakban felsorolt kivételekkel 1 hónap, melyre őt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.
Nyugállományba helyezés, valamint a felső korhatár elérése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap.
A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell.
A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve – a bíró kérelmére – dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.
A munkavégzési kötelezettség alól mentesített bíró nem ítélkezhet, bírósági vezetői beosztás esetén vezetőként nem járhat el, a bírói tisztséghez fűződő szavazati, illetve igazgatási jogokat nem gyakorolhatja.
