Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A bírói munka rendszeres és soron kívüli értékelése,a bíróvizsgálat lefolytatásának szabályai és az alkalmatlansági eljárások bemutatása.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

A bírák munkájának értékelése

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, a büntető igazságszolgáltatás irányításáról szóló R(95)12 számú ajánlásában, a büntető igazságszolgáltatási rendszerek irányításának javítására szolgáló eszközök között a dolgozók által nyújtott teljesítmény értékelésének kérdésével is foglalkozik.

Az ajánlás a dolgozók által nyújtott teljesítmény értékelésére vonatkozó alapelveket tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy az értékelésnek lehetővé kell tennie az elvégzett munka ”leírását” és „értékelését”. Az értékelést az ajánlás értelmében olyan személynek kell elvégeznie, aki ismeri az értékelendő személyt és azt a munkát is, amelyért az értékelendő személy felelősséggel tartozik. Az értékelés során az értékelendő személyeket fel kell hívni arra, hogy észrevételezzék az értékelő által lefektetetteket azért, hogy elkerülhető legyen az inkorrekt vagy vitatott értékelés. Az értékelési rendszereknek tartalmazniuk kell a jogorvoslati eljárást azokra az esetekre, amikor az értékelendő és az értékelő között nem jött létre egyetértés.

A jelenlegi szabályozás szerint a bírák munkája értékelésének két típusa van. Az egyik a rendszeres értékelés, a másik a soron kívüli értékelés. Az értékelést megalapozó vizsgálatnak fel kell tárnia a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.

A vizsgálat lefolytatásának szabályait a Bjt. rendelkezései mellett a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 2011.évi 4. számú OIT szabályzat tartalmazza. A szabályzat rendelkezéseket tartalmaz:

Rendszeres értékelés

A határozott idő után határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét

Utoljára a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben kell és lehet vizsgálni a bírót.

Ha a bíró első kinevezése határozatlan időre szól, munkáját

Utoljára ebben az esetben is a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben kell és lehet a bírót vizsgálni.

Soron kívül értékelés

Akkor indokolt, ha

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelése

A munkáltatói jogkört gyakorló törvényszéki, ítélőtáblai elnök, illetve a Kúria elnöke rendeli el, hivatalból a rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot. A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke

Az elrendelést a bíróval írásban kell közölni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A vizsgálat lefolytatása

A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró folytatja le. A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli. Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli. A minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli. Járásbírósági/kerületi bírósági bíró értékelése esetén a járásbíróság/kerületi bíróság elnökét, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró értékelése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét a vizsgálatot végző meghallgathatja.

A vizsgáló a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró

A vizsgáló

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az értékelés

A bíróság elnöke a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján összességében értékeli a bíró munkáját. Az értékelés ismertetése előtt 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. A szóbeli ismertetésen részt vesz:

A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.

Az értékelés eredményeként a bíró

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogorvoslat az értékelés eredményével szemben

Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket

az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szakmai alkalmatlansági eljárás

Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke az értékelés közlésével egyidejűleg felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről. Az Alkotmánybíróság a 38/1993.(VI.11) AB határozatában kimondta, hogy a bírósági vezetők igazgatási jogkörének része a bíróság személyi működéséhez szükséges feltételek biztosítása. E körbe pedig – az adott szervezeti egység működőképességének biztosítása érdekében – beletartoznak a bírói tisztségre alkalmatlan bíró eltávolítására tehető intézkedések.

Ha a bíró nem mond le a bíróság elnöke értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság alkalmatlansági eljárást folytat le és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról.

A szolgálati bíróság eljárásának eredményeként:

a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. A határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az egészségügyi alkalmatlansági eljárás

Amennyiben a bíró egészségi állapotából arra lehet következtetni, hogy a bírói tevékenysége ellátására tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt – az alkalmatlanságra utaló okok, körülmények megjelölésével – írásban szólítja fel arra, hogy bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le. Ily módon a bírónak – abban az esetben, ha az alkalmatlanságát maga is belátja – lehetősége nyílik a méltó visszavonulásra.

A Bjt. lehetőséget biztosít a bíró számára, hogy személyes meghallgatás keretében is ismertethesse a bíróság elnökével, az egészségügyi alkalmatlanságával kapcsolatban tett megállapításokra vonatkozó észrevételeit.

Abban az esetben, ha a bíró az alkalmatlanságát nem ismeri el, s a felszólítás ellenére sem mond le, meg kell vizsgáltatni egészségi állapotát.

Ezt követően pedig a vizsgálat eredményétől függően kell eljárni.

Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi.

Ha a bíró tisztségéről lemond vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idő után, ha az a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.