Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az alapjogok korlátozása

Az alapjog-korlátozás alkotmányossága

Formai követelmény

Formai követelmény, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg. Ezt a követelményt tartalmazta az Alkotmány is. Főszabályként az alapjogok egyszerű szótöbbséggel elfogadható törvénnyel szabályozhatók és korlátozhatók. Ugyanakkor ezen általános tétel mellett mind az Alkotmány, mind az Alaptörvény egyes jogok szabályozását minősített többséggel elfogadott törvényhez köti (kötötte). Ez az Alkotmány szóhasználata szerint a „jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény”, míg az Alaptörvény értelmében „sarkalatos törvény” (amelynek elfogadásához ugyanolyan többség szükséges). Az Alaptörvényt sok kritika érte, hogy szinte minden jelentős tárgyban sarkalatos törvényi szabályozást ír elő, ezáltal megköti a következő kormányok kezét. Azonban kevésbé nyert hangsúlyozást az a tény, hogy az alapjogok körében épp fordított a helyzet, az Alaptörvényben az ún. alapjogi kétharmad köre szűkült. Míg az Alkotmány 11 alapjognál írt elő minősített többségű szabályozást, addig az Alaptörvény mindössze 6 joghoz kapcsolódóan rendelkezik sarkalatos törvényi szintről. Az Alaptörvény alapján – szemben az Alkotmánnyal – nem kell kétharmad az egyesülési joghoz, a gyülekezési joghoz, a sztrájkjoghoz, de a vallás-és lelkiismereti szabadság szabályozáshoz sem kell, csak az egyházakra vonatkozó részletes szabályokhoz. Miért hasznos az alapjogi kétharmad körének szűkítése? Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy a minősített többség előírása – legalábbis az alapjogoknál – nem vezet sehová. Az alapjogi kétharmad ugyanis nem az alapjogok fontosságát jelzi (hanem „politikai hasznosságukat” tekintve adhat egyfajta eligazítást). Nem kellett és nem kell kétharmad a legfontosabb joghoz: az élethez, a személyi szabadsághoz, és a tulajdonhoz. Továbbmenve megállapíthatjuk azt is, hogy az alapjogi kétharmad az alapjogok védelmi szintje emelésének kifejezetten gátló tényezőjévé is válhat. Előállhat ugyanis az a paradox helyzet, hogy ha minősített többségű törvény szabályozza az alapjog-korlátozást, és a törvényhozói akarat a korlátozást oldani (az adott jog védelmi szintjét növelni) kívánja, ezt nem tehette meg egyszerű többséggel (amelyre az általános alkotmányos szabály szerint egyébként felhatalmazása van), csak minősített szavazati aránnyal. Azért ellentmondásos e helyzet, mivel nagyobb garanciát az alapjogokba való mélyebb beavatkozáshoz, a védelmi szint csökkentéhez ésszerű előírni. Tehát az esetleges túl szigorú korlátozást adott esetben nem lehet oldani. Az alapjogok szabályozási követelményeinek téren tehát az Alaptörvény szabályai korszerűek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapjog-korlátozás tartalmi feltételei

Ami az alapjog-korlátozás tartalmi feltételeit illeti, az Alaptörvény az Alkotmánybíróság általános alapjogi tesztre vonatkozó gyakorlatát foglalta normaszövegbe, azaz az alapjogok a „feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan” korlátozhatók. Mindemellett az Alaptörvény meghatározza a szükségességi okokat is: alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme miatt válhat szükségessé az alapjog-korlátozás. A korlátozás az alapjog lényeges tartalmát nem érintheti. A korlátozható jogokra irányadó egységes szabály szerint tehát az alapjog-korlátozás akkor alkotmányos, ha szükséges, ha alkalmas és ha arányos. Szükségessé válhat az alapjog-korlátozás más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében. Az alkalmasság azt jelenti, hogy az adott alapjog-jogkorlátozás alkalmas a cél elérésére, és a cél csak így, alapjog-korlátozással érhető el. Az arányossági kritérium szerint pedig az alapjog-korlátozás nagyságának arányban kell állni az elérni kívánt céllal. Ha ez a három feltétel együtt teljesül, akkor az alapjog-korlátozás az Alaptörvény keretei között marad.

Az Alaptörvény előkészítése során napvilágot látott olyan koncepció is, amely – nemzetközi emberi jogi dokumentumoktól nem idegen – elvont közérdekűségi okokat (úgymint közrend, közbiztonság, közerkölcs stb.) jelölt meg az alapjog-korlátozás okaiként. Ez a megoldás – álláspontunk szerint – az alapjogok hazai védelmi szintjét csökkentette volna a mellett, hogy egy új szerkezetű korlátozási szabállyal találtuk volna szembe magunkat. Nem ez történt, hanem az Alaptörvény az Alkotmánybíróság szigorúbb mércéjét írta le: alapjog csak más alapjog érvényesülése, vagy alkotmányos érték miatt korlátozható. Ezáltal az Alkotmánybíróság által kidolgozott mércék továbbélnek, általános védernyőt tartva az alapjogok érvényesülése felé.

Megjegyzés

Sólyom László az alapjog-korlátozásra vonatkozó európai tendenciákat összegezve úgy fogalmazott, hogy „az arányossági formulák felszívják magukba a szükségesség (alkalmasság) követelményét is. Ez a mérce ott is elfogadásra talált, ahol az eredeti, szükségességből kiinduló német igazgatási jogi dogmatika idegen volt.” Az Európai Unió Alapjogi Chartája – a lényeges tartalom tiszteletbe tartása mellett – az arányosságról következőképpen szól: „Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.”

Az alkotmánybírósági alkalmazáson túlmenően a szükségességi/alkalmassági/arányossági teszt alaptörvényi megjelenítése hivatkozási alapot adhat a jogalkalmazó szervek számára is. Mindemellett az Alaptörvény megfogalmazza a lényeges tartalom korlátozásának tiszteletben tartását, eldöntve azt a kérdést, hogy a lényeges tartalom magának a tesztnek az elvégzése során rajzolódik ki, vagy a lényeges tartalom valójában az „érinthetetlen lényeg”, ami semmiképpen sem sérthető, az ezen túlmenő korlátozás alkotmányossága pedig a teszt alapján dönthető el. Az Alaptörvény szövegéből az derül ki, hogy e kérdésre ez utóbbi választ adta. A lényeges tartalom tiszteletben tartásának (a korábbi Alkotmány szerint „nem korlátozhatóságának”) alaptörvényi rögzítése magában foglalja annak megállapítását is, hogy az egyén autonómiájának van egy olyan határa, amelyen – ahogy az Alkotmánybíróság korábban megfogalmazta – sem az állam sem más kényszerítő hatalma nem terjedhet túl. (23/1990. (XI. 31.) AB határozat)

Hiányt pótolt az Alaptörvény azzal is, hogy rendelkezik a jogi személyek alapjoggal való élésének lehetőségéről. Az Alaptörvény szerint azokra a jogokra, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberre vonatkoznak, a törvény által létrehozott jogalanyok is hivatkozhatnak. Ezidáig alkotmánybírósági alkotmányértelmezés útján volt biztosított a jogi személyek alapjog-gyakorlási joga bizonyos jogok tekintetében, ezentúl az Alaptörvény rendelkezései alapján.

Az általános teszt alóli kivételek

Az egyes alapjogokkal kapcsolatos speciális szempontokat külön-külön ismertetjük majd. E helyen csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a diszkrimináció tilalmára nem az általános alapjogi teszt, hanem az ún. összehasonlíthatósági és indokolhatósági próba vonatkozik, azaz akkor állapítható meg alaptörvény-ellenes diszkrimináció, ha a szabályozás vagy a gyakorlat azonos szabályozási koncepció alá tartozó jogalanyok között tesz ésszerű indok nélkül különbséget. Ez azonban így az Alaptörvény szövegéből nem derül ki. A másik „kivétel” a tulajdonjog, aminek a korlátozása közérdekből is szükségessé válhat (szemben az általános teszttel, amely szerint csak más alapjog vagy alkotmányos érték alapján korlátozhatók az alapjogok).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.