Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Követelmény

Nincs

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Művelődéshez való jog

A művelődéshez való jog alatt hagyományosan az oktatást értettük, amelynek a különböző szintjei és formái eltérő követelményeket támasztanak az állammal szemben. A művelődéshez való jognak azonban ezen kívül olyan elemei is kialakultak, így különösen a múzeumok, közgyűjtemények, könyvtárak fenntartása, a színházak állami támogatása, amelyek jellemzően az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében értékelhetők. Így az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

Az Alaptörvény XI. cikkében gyakorlatilag átvette az az Alkotmány korábbi rendelkezéseit. Az oktatáshoz való joggal összefüggésben újdonságként jelent meg a középfokú oktatás kötelező előírása mellett ingyenességének biztosítása is. Erről – bár a tankötelezettség teljesítésének előfeltétele és ilyenként magától értetődő volt – korábban jogszabályként csak a közoktatási törvény rendelkezett.

Az ingyenes felsőfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettség továbbra sem következik az Alaptörvényből, ahogyan az oktatásban részesülőket megillető anyagi támogatás pontos meghatározására sem került sor. Az ugyanis a törvényben meghatározottak szerint történik.

Mindezek alapján álláspontunk szerint – az ingyenesség, a tandíjfizetési kötelezettség és az anyagi támogatás tekintetében – továbbra is irányadónak kell tekinteni az Alkotmánybíróság 79/1995. (XII. 21.) határozatát.

Az Alkotmánybíróság a művelődéshez (oktatáshoz) való alkotmányos joggal kapcsolatban kialakított gyakorlata ugyancsak irányadó marad a jövőben is. „[A]z állampolgárok művelődéshez való joga akkor valósul meg a felsőfokú oktatásban, ha az mindenki számára képességei alapján hozzáférhető, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatást kapnak. […] Az államnak a felsőoktatással kapcsolatos alkotmányos feladata, hogy a tanuláshoz való jog objektív, személyi és tárgyi előfeltételeit megteremtse és azok fejlesztésével e jogot igénye szerint bármely, a felsőfokú oktatásban való részvétel szempontjából megfelelő képességekkel rendelkező állampolgár számára biztosítsa.” (1310/D/1990 határozat) Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az „az államra sokirányú szabályozási, szervezési és ellátási feladatok hárulnak az állami és a nem állami felsőoktatási intézmények működési feltételeinek kialakításában.” Más határozatában pedig kiemelte, hogy az „oktatáshoz való jog részeként a felsőfokú tanulmányok folytatásához való jog gyakorlása [...] csak úgy biztosítható, ha az állam megteremti a felsőfokú tanulmányok folytatásának a feltételeit.”

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.