Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A lecke bemutatja az ombudsmani jogintézmény fejlődésének főbb állomásait, az Alaptörvényben kialakított „egy biztosos” rendszert. Ismerteti a biztos eljárásának főbb szabályait, valamint az ombudsman által megtehető intézkedéseket.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Az alapvető jogok biztosa

A jogintézmény kialakulása

Magyarországon az átfogó alkotmánymódosítás eredményeként, 1989. október 23-án született meg az országgyűlési biztosi intézmény, az Országgyűlés 1993 júniusában fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt, s – egy sikertelen választás után – a végre megválasztott biztosok 1995 júliusában kezdték el tevékenységüket. Az Országgyűlés összesen négy személyt választott meg: az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, annak általános helyettesét, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint az adatvédelmi országgyűlési biztost. Az Obtv. 2007. évi módosításai megszűntették az országgyűlési biztos általános helyettesének jogintézményét, és létrehozták a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Az általános felhatalmazású és az egyes állampolgári jogok védelmére rendelt országgyűlési biztosok között nem volt alá-fölérendeltség: a külön biztos a maga szakterületén önálló jogkörben járt el, s mindegyik biztos kizárólag az Országgyűlésnek volt felelős.

Az Alaptörvény – a hatékonyabb és egységes gyakorlat biztosítására hivatkozva – egységes szervezetben határozta meg az ombudsmani alapjogvédelmi tevékenységet, amelyet az alapvető jogok biztosa lát el. Ebben az új rendszerben nincsenek külön biztosok, hanem az ombudsman feladatainak ellátását a Magyarországon élő nemzetiségek jogaiért felelős, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó a helyetteseivel való munkamegosztásban látja el.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A biztos függetlensége

Ombudsmannak csak olyan, választójoggal rendelkező, azon közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható meg, aki harmincötödik életévüket betöltötte, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Nem választható azonban biztossá, valamint helyettessé választani, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

A biztost a köztársasági elnök javaslatára, a helyetteseket pedig a biztos javaslatára az Országgyűlés a megválasztott képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választja meg. A biztosra és helyettesére a bíráknál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, így megbízatásuk összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más keresőtevékenységet nem folytathatnak, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el, nem lehetnek gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagjai.

A szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett függetlenségük további garanciája az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi joguk.

Az alapvető jogok biztosának Alaptörvényben meghatározott feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alapvető jogok biztosának hatásköre

A biztoshoz bárki fordulhat, ha hatóság tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. További eljárási előfeltétel, hogy a jogerős közigazgatási határozat közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni a biztoshoz, valamint a sérelmezett eljárás 1989. október 23-a után indult. Ajbt. értelmében hatóságnak minősülnek, ezért az ombudsman eljárása során vizsgálható a közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a kötelező tagság alapján működő köztestületek (így különösen az ügyvédi, közjegyzői és végrehajtói kamarák), a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervek e jogkörükben, a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, a közjegyzők, a törvényszéki végrehajtók, az önálló bírósági végrehajtók vagy a közszolgáltatást végző szervek tevékenységét, vagy mulasztását.

Az államhatalmi ágak megosztásának elvéből is következően a törvény értelmében az ombudsman hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, valamint – az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével – az ügyészségek tevékenységére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A biztos eljárása

Az ombudsman eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg. Megkülönböztetett figyelmet fordít az emberi méltósághoz fűződő alapjog, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére. Vizsgálatát szakszerűen, tárgyilagosan, és ésszerű határidőn belül folytatja le. Ennek célja a lehető legteljesebb mértékig megismerni és feltárni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek az alapjogi sérelem fennállásának tisztázásához szükségesek. Kiemelendő, hogy eljárása során a panaszos érdekeit messzemenőkig figyelembe véve azt a vizsgálati módszert, illetve a törvényben biztosított azon intézkedést kell választani, amely a leginkább szolgálja az ügyfél problémájának megoldását, az alapjogi sérelem orvoslását. Ezt biztosítja az is, hogy a beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az alapvető jogok biztosa nem fedheti fel.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését kérheti, a vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét, közmeghallgatáson részt vehet, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat. A helyszíni ellenőrzés során a biztos, vagy vizsgálatot végző munkatársa – Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, rendvédelmi szervek, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatósága és alárendelt szervere vonatkozóan kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, és a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja. Ha a vizsgálat alapját képező beadvány érinti, vagy a hozzátartozója, továbbá ha a válaszadás során magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, a válaszadást megtagadhatja.

Az ombudsmani vizsgálat lefolytatása, illetve annak megtervezése érdekében valamennyi érintett szervet (hatóság, felügyeleti szerv stb.), azok vezetője, vagy munkatársa együttműködésre, az Ajbt. szerint hatóságnak nem minősülő szervezet – így pl. a bíróság – vagy személy – ideértve a bírót, bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, a tisztviselőt és írnokot is – valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság pedig közreműködésre köteles. (Az Ajbt. egyes, tételesen meghatározott, minősített adatot tartalmazó iratok megismerést a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a NAV, az ügyészség nyomozást végző szerve, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet esetében korlátozza. Amennyiben az ombudsman azt szükségesnek tartja, a feladatkörrel rendelkező minisztertől kérheti a törvényben ezeknek az iratoknak megvizsgálását. A miniszter elvégzi vagy elvégezteti a vizsgálatot, melynek eredményéről az ombudsmant tájékoztatja.)

Sem az együttműködő, sem pedig közreműködésre kötelezett nem tagadhatja meg a kért felvilágosítás megadását sem a személyes adatok védelmére történő, sem a törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adat-tartalomra hivatkozással. Az ilyen adatokat a biztos eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti. Az ombudsman vizsgálata során a vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatokat megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja.

A biztos vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök azonban nem nyilvánosak.

„Ideiglenes intézkedés”

Mintegy ideiglenes intézkedésként megteremtette a jogalkotó annak lehetőségét, hogy ha alappal tehető fel, hogy az ombudsman intézkedésének késedelme esetén természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének, az alapvető jogok biztosának a felhatalmazása alapján vizsgálatot végző munkatársa a jogsérelem veszélyét a vizsgált hatóság vezetőjének jelezheti, egyidejűleg az alapvető jogok biztosának az intézkedését kezdeményezi. (Ilyen jelzésre a törvény hatályba lépése óta nem került még sor.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jelentés

Az ombudsman minden vizsgálatát jelentéssel fejezi be, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. Tartalmazza mindazon tényeket és adatokat, amelyekre a biztos a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza. A jelentésben felvett tényállás része a beadványt benyújtó személy által megjelölt, vagy az ügyből egyébként kiolvasható sérelem, vagy a sérelem veszélyének leírása, illetve más szervektől, valamint a közreműködőtől beszerzett, a szakszerű és objektív megállapítások megalapozásához szükséges adatok ismertetése. (Ennek megfelelően a jelentés a bírósági eljárások során okirati bizonyítékként is megfelelően felhasználható.)

A vizsgálat során feltárják az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az érintett alapvető jog vagy jogok között, és ezen összefüggés alapján a jelentés rögzíti azt is, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem.

A jelentések nyilvánosak, és a Hivatal honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az ombudsmani intézkedések

Amennyiben a biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a következtetésre jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, többféle intézkedési mód között választhat.

A leggyakrabban használt eszköz az ajánlás. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha a biztos a vizsgálat során vagy nem észlelt különösebb orvoslási készséget az érintett szerv részéről, vagy az ügy jellege – pl. a feltárt visszásság súlya, a hasonló visszásságok más szerveknél való előfordulása – folytán indokoltnak mutatkozik a felügyeleti szerv intézkedése. Az ajánlás nem más, mint törvényben szabályozott eljárási rend szerint elbírálandó javaslat a visszásság megszüntetésére nézve. A biztos az ajánlást – az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett – írásban küldi meg a felügyeleti szervnek, amely az ajánlással kapcsolatos állásfoglalásáról és megtett intézkedéséről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti a biztost. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az ombudsman az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztathatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ezek közül csak a visszavonás jelenti az ügy lezárást. Az ajánlás fenntartása az ügynek a felügyeleti szerv felettes szerve elé terjesztését vonja maga után. Az ajánlás módosítása új ajánlásnak minősül, s az egyetértés hiányában az ügy felsőbb fórum elé kerül. (Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.)

A leggyorsabb és a legegyszerűbb mód a sérelem orvoslására, ha a biztos az érintett szerv vezetőjénél kezdeményezi a saját hatáskörben történő intézkedést a visszásság megszüntetésére. Erre általában akkor kerülhet sor, ha az ügyre irányadó jogszabályok lehetővé teszik a sérelem saját hatáskörben való orvoslását és az ombudsman eljárása során tapasztalt is az érintett szerv részéről erre irányuló készséget. Az említett intézkedés még csak írásbeli formát sem feltétlenül igényel, történhet „rövid úton”: a helyszíni eljárás során szóban, telefonon, vagy elektronikus levélben is. A kezdeményezés időpontját, módját és lényegét megfelelően dokumentálni kell.

A feltárt visszásság orvoslása érdekében a biztos a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyész fellépését. Az ügyész a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát. Ha pedig alapvető joggal összefüggő visszásságot nem állapít meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a biztos a legfőbb ügyész útján megküldheti az illetékes ügyésznek.

Az ügy Országgyűlés elé terjesztése

Az alapvető jogok biztosának valamennyi eddig felsorolt intézkedéséhez kapcsolódó közös szabály: ha a megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy a biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámolója keretében az Országgyűlés elé terjeszti és – a törvényben meghatározott kivételekkel – kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. (A két kivétel: amikor a biztos jogalkotó szervként magát az Országgyűlést kereste meg, vagy az alábbiak szerint az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Ilyenkor országgyűlési vizsgálatra nem kerülhet sor, ám az éves jelentés az ilyen ügyeket is magában foglalhatja.)

Amennyiben a biztos megállapítása szerint valamely visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre.

A biztos és a normakontroll

Ha a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését.

Amennyiben biztos az Abtv.-ben meghatározottak szerint – akár a vizsgálat során feltárt visszásság orvoslása érdekében, akár pedig a vizsgálat nélkül, a hozzá érkező panasz alapján – Alkotmánybírósághoz fordulhat, és utólagos normakontroll eljárást, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát indítványozhatja.

Ha viszont a vizsgálat során azt állapítja meg a biztos, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése okozza, kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kivételes vizsgálat

Az Ajbt. megteremtette az ún. kivételes vizsgálat lehetőségét. Ennek során ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő (de nem az említett, hat nem vizsgálható szerv közé tartozó) szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat.

A kivételes vizsgálat során a biztos a hatóságnak nem minősülő szervezettől – a kivételes vizsgálat lefolytatása céljából – írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet. Környezetet károsító tevékenység esetén az alapvető jogok biztosa helyszíni ellenőrzést folytathat.

A biztos a kivételes vizsgálat eredménye alapján nem az érintett szervet, vagy a felügyeleti szervet hívja fel a visszásság orvoslására, hanem a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti. A hatóság a kezdeményezés alapján az eljárást haladéktalanul – és mérlegelés nélkül – megindítja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az éves beszámoló

Az alapvető jogok biztosa tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a jövő nemzedékek jogainak védelmével összefüggő tevékenységét is. A beszámolóban tájékoztat az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértésekről készült statisztikai kimutatás alapján értékeli az alapvető jogok.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.