Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköri struktúráját. Megszűnt a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt normakontroll (az új szabályok szerint csak meghatározott szervek és személyek kezdeményezhetik), viszont az Alkotmánybíróság megkapta a „valódi” alkotmányjogi panaszt. Így a panaszos amellett, hogy sérelmezheti az alkalmazott jogszabály alkotmányossági vizsgálatát (hasonlóan mint eddig), alkotmányjogi panasz során sérelmezheti a bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés alkotmányellenességét is. Ennek keretében lehet kérni az egyedi döntés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Tehát a súlypont az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörről az alkotmányjogi panaszra helyeződik át.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Az Alkotmánybíróság

Megjegyzés

E lecke Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.) Bevezetés az alkotmányjogba hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. Bp. 2012. című könyv 15. fejezet: Balogh Zsolt: Alkotmánybíróság rész felhasználásával készült)

Az Alkotmánybíróság hatáskörei

Az Alkotmánybíróság által ellátandó hatáskörök (majdnem teljes) listáját az Alaptörvény foglalja össze. Az Abtv. ezt a listát négy további hatáskörökkel bővíti: az alkotmány absztrakt értelmezésével, a hatásköri összeütközés feloldásával, az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatának vizsgálatával és az alaptörvény-ellenesen működő egyház elismerésének visszavonásával összefüggő véleményezéssel. Az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvény további feladatot vagy hatáskört állapítson meg az Alkotmánybíróság részére. Az alábbiakban csak az Alaptörvényben foglalt hatásköröket ismertetjük.

A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása

A megfosztási eljárást az Országgyűlés indíthatja az összes képviselő kétharmadának szavazatával abban az esetben, ha a köztársasági elnök az Alaptörvényt, illetve más törvényt a köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben szándékosan megsértett, illetve szándékos bűncselekményt követett el. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében soron kívül jár el, s ez az egyetlen olyan hatásköre, amelyben az érdemi döntéshez nem elég a teljes ülés többségének szavazata, hanem – az az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (új Abtv.) szerint – a teljesülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.

Előzetes normakontroll

Az előzetes normakontroll a norma kihirdetés előtti alkotmányossági vizsgálata (a kihirdetett, de hatályba még nem lépett szabályozás vizsgálata már az utólagos normakontroll körébe tartozik).

A régi Abtv. alapján az előzetes normakontroll tipikus formája a köztársasági elnök által kezdeményezett, az országgyűlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálata volt. Az 1989-es rendszerváltás több jelentős politikai ügye (pl. az elmúlt rendszer bűnöseinek megbüntetése, tulajdonviszonyok rendezése stb.) e hatáskörben nyert elbírálását.

Az Alaptörvény 6. cikke szerint 2012. január 1-től az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vizsgálatát a köztársasági elnök, és maga az Országgyűlés is kezdeményezheti. Ez utóbbi esetben az előzetes normakontroll kezdeményezésére vonatkozó szándékot a törvény kezdeményezője, a Kormány, vagy az Országgyűlés elnöke jelentheti be a zárószavazás előtt. Az Országgyűlés az indítványozásról a zárószavazást követően határoz. A korábbi szabályok (és alkotmánybírósági értelmező határozat) alapján a köztársasági elnök nem élhetett dupla vétóval, azaz, ha először az Országgyűlésnek küldte vissza politikai vétóval a törvényt, akkor már nem kérhette az Alkotmánybíróságnál annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát. Az Alaptörvény azonban lehetővé teszi a dupla vétót, sőt azt is, hogy, ha az Országgyűlés előzetes normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, de az Alkotmánybíróság nem állapította meg a törvény alkotmányellenességét, ezt követően a köztársági elnöknek lehetősége van politikai vétóra, így visszaküldheti ugyanazt a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek.

Az Alkotmánybíróság eljárása előzetes normakontroll során határidőhöz kötött, az indítvány beérkezést követő harminc napon belül határoznia kell. Ha az adott törvény (módosult rendelkezéseinek) vizsgálatát ismételten kérik az Alkotmánybíróságtól, másod ízben az indítványt tíz napon belül el kell bírálnia. Ha az Alkotmánybíróság alkotmánysértést állapít meg az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja, ha nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök aláírja és elrendeli annak kihirdetését.

Az új Abtv. előzetes normakontrollt biztosít továbbá nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének előzetes vizsgálatára. Ezt az eljárást a köztársasági elnök, a Kormány illetve az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezheti, mégpedig a nemzetközi szerződés kötelező hatályának (köztársasági elnök általi) elismerését megelőzően.

Utólagos absztrakt normakontroll

Mint fentebb említettük 2012. január 1-éig a bárki által kezdeményezhető utólagos absztrakt normakontroll az Alkotmánybíróság stratégiai hatásköre volt. Az eljárás költség- és illetékmentes volt, az indítványozáshoz pedig nem kellett ügyvéd (vagy más jogi képviselő) igénybevétele. Ebben a formában a magyarországi utólagos absztrakt normakontroll kezdeményezhetősége valóban kivételnek számított más alkotmánybíróságokhoz képest, különösen annak tükrében, hogy utólagos normakontroll keretében valamennyi jogszabály alkotmányossági vizsgálatát lehetett kezdeményezni érdekeltség nélkül.

Az Alaptörvény 24. cikk e) pontja értelmében valamely jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának (elvont) vizsgálatát nem kezdeményezheti bárki, csak a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman adott esetben „közvetítő szerepet” is betölthet az állampolgárok és az Alkotmánybíróság között az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok vizsgálatának kezdeményezését illetően. Erre vonatkozik – mintegy a parttalan indítványozást megelőzendő – az Abtv. azon szabálya, amely az eljárás feltételéül előírja, hogy az Alaptörvény-ellenességnek az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint is fenn kell állnia.

Az Alkotmánybíróság e hatáskörében valamennyi jogszabályt vizsgálhat, az önkormányzati rendelet vonatkozásában azonban az Alaptörvénnyel való összhangot csak akkor, ha a probléma – más jogszabály közbejötte nélkül – az, hogy a rendelet közvetlenül sérti az Alaptörvényt. Abban az esetben, ha az önkormányzati rendelet más jogszabállyal ellentétes (vagy e mellett egyben az Alaptörvénnyel is), a Kúriának van hatásköre eljárni a kormányhivatal indítványára, bírósági kezdeményezés alapján, vagy ha az alapvető jogok biztosa ezt indítványozza.

Az utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében az Alkotmánybíróság az Abtv. szerint nemcsak jogszabályt, hanem közjogi szervezetszabályozó eszközt és jogegységi határozatot is vizsgálhat. Az alaptörvény-ellenes jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, vagy jogegységi határozatot az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

Megjegyzés

Az új Abtv. közel egy évtizedes vitát zár le azzal, hogy lehetőséget ad a jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére. Korábban a hatáskör-értelmező 42/2005. (XI. 14.) AB határozat teremtette meg a jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatának lehetőségét, amely megoldást többen vitatták.

Az alkotmányjogi panasz

Az Alaptörvény az alkotmányjogi panaszt teszi meg az Alkotmánybíróság központi hatáskörévé, amelynek több formáját is nevesíti: lehetővé teszi az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát csakúgy, mint a bírói döntések alaptörvény-ellenességének a vizsgálatát. Tehát az új szabályozás szélesítette az alkotmányjogi panasz igénybevételének lehetőségét, az kiterjed immár nemcsak a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás alkotmányossági vizsgálatára is, az benyújtható: az alkalmazott jogszabály alkotmányellenessége és a jogszabály alkotmányellenes alkalmazása miatt egyaránt. Az új Abtv. az alkotmányjogi panaszt tovább részletezi, tulajdonképpen három fajtáját konkretizálva.

Az egyik az ún. „régi” alkotmányjogi panasz, azaz az Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén az egyedi ügyben érintett személy az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz és jogegységi határozat) ellen nyújthat be panaszt, ha a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Ebben az esetben az alkotmányjogi panasz konkrét normakontroll. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntéstől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Az alkotmányjogi panasz másik formája szintén jogszabály vizsgálatához kapcsolódik. Kivételesen kezdeményezhető alkotmányjogi panasz jogszabály vizsgálatára akkor is, ha a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása során következett be közvetlenül, bírói döntés nélkül és nincs az adott ügyben a sérelmet orvosolni képes jogorvoslati eljárás, vagy ami volt, azt az indítványozó kimerítette. Ilyen helyzet állhat például elő, ha valamely jogszabály olyan munkaviszony megszüntetési okot tartalmaz, amely – az indítványozó szerint – emberi jogokat sért. Ilyenkor nem kell megvárni a munkáltató felmentő döntését, hanem pusztán a norma, és az indítványozó érintettsége megalapozza az alkotmányjogi panasz érvényesíthetőségét. Az alkotmányjogi panasz e másik formáját nevezhetjük ún. „gyors” alkotmányjogi panasznak, hiszen önmagában a jogszabály alkalmazhatósága, maga az önkéntes jogkövetés is (az érintett irányába történő hatályosulás) alapot adhat az alkotmányjogi panasz benyújtására. Az alkotmányjogi panaszt – csakúgy, mint az utólagos absztrakt normakontroll esetén – nemcsak jogszabály, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz és jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatára is be lehet nyújtani. Önkormányzati rendelet ellen pedig akkor, ha az közvetlenül emberi jogokat sért. Az alkotmányjogi panasznak ezt a formáját az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet érvényesíteni.

Az alkotmányjogi panasz harmadik formája az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben benyújtható panasz. Ebben az esetben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó valamely alapjogát sértette és a jogorvoslatokat kimerítette, vagy az adott ügyben jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az egyedi bírói döntéssel szembeni alkotmányjogi panasz az eljárás során meghozott döntésekkel szemben (pl. előzetes letartóztatás, végrehajtás elrendelése) nem vehető igénybe, csak az adott ügyet érdemben eldöntő ítélettel, vagy az eljárást egyéb módon befejező (pl. az eljárást megszüntető) döntéssel szemben. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntéstől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásának speciális eljárása van, az alkotmányjogi panaszt az AB csak akkor fogadja be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség miatt vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésben nyújtották-e be.

Bírói kezdeményezés

A bírói kezdeményezés is az Alaptörvénybe foglalt alkotmánybírósági hatáskör. A bírói kezdeményezés – csakúgy mint a jogszabály vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz – konkrét normakontroll. A bírói kezdeményezés azt jelenti, hogy bármelyik bíró indítványozhatja azon jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, amelyet az adott ügyben alkalmaznia kell(ene). Ez a bíró önálló döntése, de a fél is kérheti, hogy a bíró fontolja meg az alkotmánybírósághoz fordulást. Ilyenkor a bíró a saját eljárását az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggeszti, s csak azután és aszerint folytatja, ahogy az Alkotmánybíróság döntött.

A bírói kezdeményezés egy másik esete, hogy a bírónak olyan jogszabályt kellene alkalmazni, amelynek az alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság már korábban megállapította. A bíró ilyenkor is az Alkotmánybírósághoz fordulhat és kérheti, hogy az alkotmánybíróság mondja ki: a már alkotmányellenesnek ítélt jogszabály az előtte lévő ügyben sem alkalmazható (azaz ebben az esetben kizárólag az alkalmazási tilalom kimondását is kérheti). A bíró ugyan ilyen módon kezdeményezheti jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát is.

A bíró természetesen nemcsak a jogszabályok, hanem közjogi szervezetszabályozó eszközök és a jogegységi határozatok alaptörvény-ellenességnek a vizsgálatára is nyújthat be indítványt. A bírói kezdeményezés – mint alkotmánybírósági hatáskör – a bírói függetlenség része, az ítélkezés során biztosítja, hogy a bíró „törvény alá rendeltsége” csak az Alaptörvénnyel összhangban álló törvényre vonatkozzék.

Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata

Az Alaptörvényben is rögzített hatáskör a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. Ebben az esetben arról van szó, hogy valamely belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, tehát a mérce nem közvetlenül az Alaptörvény, hanem a nemzetközi szerződés. Ezáltal kirajzolódik a normahierarchia is: az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog, s e sorrend szerint egyik sem lehet ellentétben a magasabb szintűvel.

Ezt az eljárást – az Abtv. szerint – az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa indítványozhatja (illetve bírói kezdeményezésre is történhet a vizsgálat). Továbbá ezen eljárás sajátossága, hogy az Alkotmánybíróság – bármely más hatáskörének gyakorlása során – hivatalból is kitérhet a nemzetközi szerződéssel történő összhang vizsgálatára.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.