Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Az Országgyűlés

Az Országgyűlés hatáskörei

Az Országgyűlés jellegmeghatározását követően az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdése tartalmazza az Országgyűlés hatásköreinek exemplifikatív felsorolását. Az itt említettek az Országgyűlés legfontosabb, kizárólagos hatáskörei; ám a hatásköri lista nyílt, az 1. cikk (2) bekezdés k) pontja értelmében az Alaptörvény és törvény további konkrét országgyűlési feladat- és hatásköröket is meghatározhat. A nyílt hatásköri listából is kitűnik ugyanakkor, hogy az Országgyűlés hozza meg az ország élete szempontjából legfontosabb döntéseket. Az Országgyűlés hatáskörei az alábbiak szerint csoportosíthatók:

Alkotmányozással és törvényhozással összefüggő feladat- és hatáskörök:

A minősített többséggel elfogadott törvények jellegét, jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét és a tartalmukra vonatkozó követelményeket vizsgálva az Alkotmánybíróság már működése kezdeti időszakában rámutatott arra, hogy az, hogy mely alapjogokat rendel az alkotmány kétharmados törvényben szabályozni, és melyeket nem, „nem állapít meg (…) az alapjogok között elvileg megalapozott hierarchiát; pusztán politikai fontosságukat jelzi”. (4/1993. (II. 12.) AB határozat) Törvényt az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

Az Alaptörvény szabályain kívül – törvény kezdeményezése, elfogadása [főszabály a többségi elv, az Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdése szerint], aláírása, alkotmányos kontrollja illetve a köztársasági elnök politikai vétójoga, törvény kihirdetése – a törvényalkotási folyamatot (és az Országgyűléshez benyújtható egyéb indítványok tárgyalásának a rendjét) részletesen a Házszabály, a törvénytervezetek előkészítésének szakmai szabályait pedig a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozza.

Új szabályként az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy immáron a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is (a törvény kezdeményezőjének, a Kormánynak, illetve az Országgyűlés elnökének zárószavazás előtt megtett indítványára) előzetes normakontroll indítvánnyal fordulhasson az Alkotmánybírósághoz az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata érdekében.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A költségvetés és a zárszámadás elfogadása:

Míg a korábbi Alkotmányban a költségvetési jog – mint hagyományos országgyűlési hatáskörbe tartozó terület – és általában a gazdasági-közpénzügyi alkotmányosság alulszabályozott volt, az Alaptörvény a globális gazdasági viszonyok kihívásaira reagálva, és a modern alkotmányozási tendenciákra is figyelemmel, részletes államháztartási előírásokat tartalmaz.

Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés c) pontja szerint az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását (zárszámadás). Az Alaptörvénynek a korábbi Alkotmányhoz képest új, A közpénzek című fejezete foglalja magában a központi költségvetés – különleges eljárásban történő – megalkotására, és a költségvetési törvények alapelveire és tartalmára vonatkozó legfontosabb szabályokat, melyeket a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: {Áht.@Áht.}) és a Házszabály kapcsolódó rendelkezései egészítenek ki. Az Alaptörvény 36. cikk (2) bekezdésének „definíciója” szerint: „A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.” További részletes meghatározásokat az {Áht.@Áht.} vonatkozó rendelkezései tartalmaznak. A központi költségvetésről és az ennek végrehajtásáról szóló törvényjavaslatok elfogadása az {Áht.@Áht.} és a Házszabály alapján különleges eljárásban történik, amely lényegesen eltér a törvényjavaslatok tárgyalásának általános szabályairól.

Ezért is mondta ki az Alkotmánybíróság a 4/2006. (II. 15.) AB határozatban, hogy: „E tárgykör külön említése (kiemelése), kötelezővé (érvényességi feltétellé) teszi, hogy az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve döntsön. Az Alkotmányban külön megnevezett hatáskör önálló döntéssel való gyakorlásának követelménye a felőle történő külön szavazás és az azt megelőző elkülönített vita. Erre azért van szükség, mert együttes (csomagban történő) döntés esetén fontos és alapvető kérdések megvitatása háttérbe szorulhat vagy akár el is maradhat, esetleg vele össze nem függő kérdések eldöntésével kapcsolódik egybe. (…) Az Alkotmánybíróság ezért nyomatékosan hangsúlyozza: a Kötv.-höz kapcsolódó – abba beépített – nagy számú módosító törvény olyan (15 éve folyamatosan fennálló) gyakorlatot jelez, amely egyrészt a (…) Kötv. előkészítését, másrészt a benne foglalt más törvények – demokratikus törvényalkotási eljárás lefolytatását feltételező – előkészítési rendjét mossa össze. E két – világosan elhatárolandó – törvényalkotási eljárás összecsúsztatása veszélyezteti a törvényalkotás alkotmányos rendjét még akkor is, ha a Kötv. tárgyával, tartalmával kapcsolatba hozható törvények módosításáról, kiegészítéséről van is szó.” Immáron az Alaptörvény 36. cikk (3) bekezdése rendelkezik új szabályként a költségvetési törvények hagyományos eleméről, az appropriációról: „A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.”

Az Országgyűlés e hatásköre ezért garantálja, hogy „a közpénzek felhasználásának elveit és módját a legfelsőbb népképviseleti szerv határozza meg, s a végrehajtó hatalom csak parlamenti felhatalmazás alapján szedje be az állami bevételeket és teljesítse az államra háruló kötelezettségeket.” (Szente Zoltán: „19. § [Az Országgyűlés hatáskörei]”. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. Századvég Kiadó, Budapest 2009. 603. o.) Ebből következően az Országgyűlés a költségvetési hatásköre – amelynek gyakorlásával a többi hatalmi ág független működésének anyagi alapjait is hivatott megteremteni – a kormányzat ellenőrzésének is lényeges eszköze.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az alkotmányos rend védelmével, a különleges jogrenddel és a minősített helyzetekkel kapcsolatos hatáskörök

Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésének h) és i) pontjai értelmében az Országgyűlés határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békakötésről; különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz. A 47. cikk (2) bekezdése értelmében: „Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.” A hivatkozott (3) bekezdés az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) döntésén alapuló magyar és külföldi fegyveres erők alkalmazása és csapatmozgása vonatkozásában fogalmaz meg kivételszabályt, ezek tekintetében a döntési hatáskör a Kormánynál van, de e döntéseiről a Kormánynak haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlésnek, illetve tájékoztatnia kell a köztársasági elnököt is. A rendkívüli állapotra, a szükségállapotra, a megelőző védelmi helyzetre, a váratlan támadásra valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó különös szabályokat, és ezekkel kapcsolatban az Országgyűlés hatásköreit és feladatait az Alaptörvénynek A különleges jogrend című része tartalmazza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Országgyűlés személyi döntési jogkörei

Az 1. cikk (2) bekezdés e) pontja szerint az Országgyűlés megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Az f) pont szerint az előbbiek mellett a miniszterelnök megválasztása is az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A – nem zárt – felsorolásból kiderül, hogy az Országgyűlés választja Magyarország fő közjogi méltóságait, a többi államhatalmi ág (vezetőin keresztül), közvetett módon, az Országgyűléstől nyeri el legitimitását. Ettől azonban a megválasztott közjogi méltóságok nem lesznek az Országgyűlésnek alárendelve, hiszen függetlenségükre számos garancia létezik (pl. a közjogi méltóságoknak az Országgyűlésétől eltérő idejű mandátuma). Hogy melyik közjogi méltóság megválasztása milyen eljárásban történik (jelölés szabályai, megválasztáshoz szükséges többség stb.), azt az adott államhatalmi ágra vonatkozó alaptörvényi és alacsonyabb szintű szabályok határozzák meg. Az Országgyűlésnek e személyügyi jogosítványai nem delegálhatók, és velük szemben jogorvoslat nincs. Az Országgyűlés által megválasztott közjogi méltóságok a parlament előtt esküt tesznek.

A kormányzati szervezetrendszerhez kapcsolódó személyügyi döntéseknél alapvető a bizalmi elv, míg más közjogi méltóságok esetében emellett szakmai kritériumoknak is teljesülniük kell a vonatkozó törvények értelmében az eredményes megválasztáshoz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányzással kapcsolatos hatáskörök

Az 1. cikk (2) bekezdésének már hivatkozott f) pontja szerint az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről. A parlamentarizmus lényegét adja, hogy a végrehajtó hatalom felelősségre vonható legyen, folyamatosan fennálljon irányába a népképviseleten alapuló Országgyűlés bizalma. „A parlament fontos funkciója az ellenőrzési funkció, miután az Országgyűlés feladata a kormány működésének politikai befolyásolása és ellenőrzése, a kormány parlamenttel szembeni politikai felelősségének érvényesítése.” (Trócsányi László: Országgyűlés. In: Trócsányi László, Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2012. 234. o.) Az Alaptörvény Záró rendelkezések című részének 4. pontja szerint a Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. A végrehajtó hatalom általános szerveként köteles a törvények végrehajtását biztosítani, az Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése szerint tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek.

Tapasztalati tény azonban, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok szigorú frakciófegyelmet tartanak fenn, ennek megfelelően a kormánypártok minden körülmények között támogatják a Kormányt, a legfontosabb politikai döntéseket is a kormánypártok vezetői hozzák meg, az Országgyűlés ezeket csak legitimálja, és ezáltal a parlamenti ellenőrzés hatékonysága csökkenhet.

A parlament végrehajtó hatalom feletti ellenőrzésének egyébként számos eszköze létezik, így pl. az előzetes bizottsági meghallgatások, kérdések és interpellációk, a miniszterelnök és a miniszterek beszámolója, jelentése, tájékoztatója, valamint az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, illetve a Költségvetési Tanács ellenőrző tevékenysége.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Országgyűlés egyéb feladat- és hatáskörei

Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésének további pontjai szerint az Országgyűlés felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet [a Kormány indítványára, amelyet az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően terjeszthet elő, ld. 35. cikk (5) bekezdés]; közkegyelmet gyakorol; az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Ezeken kívül fontos szerepe van még az Országgyűlésnek pl. az állami területi tagozódást érintő területszervezési kérdésekben, és a közhatalom közvetlen gyakorlása, a népszavazás során (Alaptörvény 8. cikk).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.