Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A lecke az Országgyűlés jellegének és a magyar államszervezetben elfoglalt helyének a meghatározását követően bemutatja a parlament legfontosabb hatásköreit, szervezetét és működését; az Alaptörvény, az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály rendelkezései alapján.

Követelmény

Nincs

Önállóan megoldható feladatok

Nincs

Az Országgyűlés

Bevezetés, fogalommeghatározás

Magyarország Alaptörvénye a korábbi Alkotmányhoz képest megújult szerkezetben szabályozza az alkotmányozó által alkotmányi szintre tartozónak minősített szabályozási tárgyköröket. Bár jogszabályok esetében azok szerkezetének többnyire csak szimbolikus jelentősége van, az Alaptörvény esetében az alkotmányértelmezés szempontjából mégis sokat mondó lehet, hogy hogyan követik egymást a főbb részek, milyen sorrendben szerepelnek benne a szabályozott témakörök, honnan hová jut el az Alaptörvény „íve”. Egy alkotmány szerkezeti felépítése képes kiemelni alkotmányos alapértékeket (pl. az alapvető jogokat szabályozó résznek az államszervezetről szóló rész elé helyezésével), hangsúlyt helyezni fontos alkotmányos intézményekre (pl. azok sorrendben előrébb helyezésével, vagy részletesebb szabályozásával), és általánosságban kapaszkodókat nyújtani a logikai, rendszertani és a teleologikus alkotmányértelmezés koherenssé tételéhez.

Szimbolikus jelentőségű, hogy az Alaptörvényben az alapvető jogokat és kötelezettségeket tartalmazó „Szabadság és felelősség” című részt követő „Az állam” című rész az Országgyűlés szabályaival kezdődik. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése tömör definíciót is tartalmaz, eszerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés (mint – többek között – törvényhozó hatalom), valamint a többi államhatalmi szerv és ezek egymáshoz való viszonya (a kormányzati rendszer), és legtágabb értelemben az államhatalmi ágak elválasztása klasszikusan alkotmányozási tárgykör, jellemzően az e témakörbe tartozó szabályok adják az írott alkotmányok gerincét. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése – annak „népképviseleti” kitétele okán – szoros kapcsolatban van az Alapvetés című rész B) cikk (3) és (4) bekezdéseivel is. E bekezdések ismerik el azt, hogy a közhatalom forrása a nép, amely a hatalmát – főszabály szerint – választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

Az Országgyűlés megválasztására vonatkozó szabályok – így a 2. cikk és a XXIII. cikk –, és az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó exemplifikatív, példálózó felsorolás alapján kijelenthető, hogy az Országgyűlés a demokratikus hatalomgyakorlás alapvető intézménye, amely a népszuverenitás elvén alapuló, és meghatározott időszakonként megújuló, közvetlen legitimitása alapján gyakorolja alkotmányos funkcióit; alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, ellenőrzi a végrehajtó hatalmat, és – egyebek mellett – megválasztja Magyarország legfontosabb közjogi méltóságait.

Az Országgyűlés áll a magyar államszervezet csúcsán, az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdésében szereplő „legfőbb” kitétel azonban nem jelenti az Országgyűlés hatalmának korlátlan vagy korlátozhatatlan voltát, sem azt, hogy a többi államhatalmi ág neki alá lenne rendelve. A parlament nem vonhatja el egyetlen más államhatalmi ág jogosítványait sem (nem ítélkezhet, nem nyomozhat, köteles tiszteletben tartani a végrehajtó hatalom jogosítványait), és hatalomgyakorlásának az Alaptörvény szabta keretek között kell maradnia. Legfőbb kontrollálója az Alkotmánybíróság, melynek döntései a parlamentet is kötik.

Az Alaptörvénynek Az Országgyűlés címe tartalmazza az Országgyűlés meghatározására [1. cikk (1) bekezdés], hatásköreire [1. cikk (2) bekezdés], megválasztására (2. cikk), megalakulására és megbízatása megszűnésének eseteire (3. cikk), az országgyűlési képviselőkre (4. cikk), az Országgyűlés szervezetére és működésére (5. cikk), a törvényalkotás folyamatára (6. cikk) és az Országgyűlés más államhatalmi ágakat ellenőrző tevékenységére (7. cikk) vonatkozó alapvető szabályokat.

Az Alaptörvény azonban más helyeken is tartalmaz az Országgyűlést érintő rendelkezéseket, így pl. a már említett „Alapvetés” című részben [különösen: B)-C) cikkek, N) és R)-T) cikkek], a „Szabadság és felelősség” című részben (különösen a választójogról szóló XXIII. cikk), a köztársasági elnökre, a Kormányra, az Alkotmánybíróságra és az alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályok között, a közpénzügyek szabályozásánál, az Állami Számvevőszék kapcsán, illetve a katonai műveletekben való részvétel és a Különleges jogrend című rész szabályai között.

Hangsúlyozandó, hogy az Országgyűlés szabályozása az Alaptörvény rendelkezései alapján többszintű. Az Országgyűléssel összefüggésben ugyanis több témakörben a részletes szabályokat az Alaptörvény sarkalatos törvényre utalja [XXIII. cikk (4) bekezdés, 2. cikk (2) bekezdés, 4. cikk (5) bekezdés, 5. cikk (8) bekezdés, 7. cikk (3) bekezdés], amelyek alapján 2012. április 19-én kihirdetésre került az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.); illetve az 5. cikk (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.”

A Házszabály formája – amelyről az Alaptörvény nem rendelkezik – országgyűlési határozat, amely igazodik a magyar parlamenti jog tradícióihoz (monarchikus államberendezkedés alatt nem volt szükség hozzá az uralkodó szentesítésére), és a legtöbb európai parlament gyakorlatához. (Jelenleg az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló, többször módosított 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.