Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

.

Követelmény

Nincs.

Önállóan megoldható feladatok

  • Nincs.

Közpénzügyek az Alaptörvényben

Az állam gazdálkodása

„Az Állam” című részben helyet kapott közpénzügyi fejezet az alapvető államháztartási intézményi szabályokat foglalja magában. Az állam gazdálkodására vonatkozó fő szempontokat, a parlamenti költségvetési jog meghatározó normáit találjuk itt, egy kivételével. Másutt szerepel ugyanis a feloszlatási szabály, amelyik az éves költségvetési törvény március 31-ig való el nem fogadása esetére a köztársasági elnök számára lehetőséget ad a parlament feloszlatására, az új választások egyidejű kitűzése mellett.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az államadósság

Az államadósság csökkentésének gazdaságpolitikai célja a szabályozásban intézményes szintre került. A 36. cikk (4)-(5) bekezdése szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeként az államadósság meghaladná a „teljes hazai össztermék” felét. (A gazdaságstatisztikában ez a fogalom nem ismert, feltehetőleg a GDP-re gondoltak a szövegezők.) Ameddig ezt az államadóssági szintet nem sikerül elérni, csak olyan költségvetés fogadható el, amelyik az adósságrátát csökkenti. Hasonló logika alapján a kormány hitelfelvételi politikáját korlátozó szabályokat határoztak meg. Az adósságfék hosszú távú működését a törvényhozó különböző módokon igyekszik biztosítani. (Ld. Várnay Ernő: Közpénzügyek az alkotmányban – az adósságfék. Jogtudományi Közlöny, LX. évf. 10. sz. 483–495.)

Az államadósság-kérdés kiemelt kezelését elvileg több szempont indokolhatja, de joggal támaszthatók kétségek is az alkalmazott eszköz alkotmányos szintre emelése iránt. Elsősorban a 2000-es évek első évtizedének végétől erősödő globális válság, amelyik a kormányok gazdaságpolitika-alakítási szabadságával szemben joggal szándékozik bizonyos határokat lecövekelni. Másfelől viszont a korlátozások adott esetben önállóan politikai tartalmúakká válhatnak bizonyos többségi helyzetekben. Ami ebből a kifejezett gazdaságpolitikai elveket illeti, egészen biztosan nem csak és talán nem is elsősorban az alkotmányossá transzformált eszközök tölthetik be a leghatékonyabban a fékek szerepét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az adósságfék biztosítása

Az intézményekkel függ össze az államadósság szabályozása téma kiterjesztése. A 37. cikk (4) bekezdése ezzel összefüggésben korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét. Mindaddig, amíg az államadósság „a teljes hazai össztermék” felét meghaladja az Alkotmánybíróság (AB) nem gyakorolhatja hatáskörei nagy részét költségvetési és fizetési kötelezettséget megállapító törvények alaptörvényi összhangjának vizsgálata körében, és nem élhet megsemmisítési jogával. Két megszorítással: külön, tételesen meghatározott hatásköreit az AB azért ekkor is gyakorolhatja, bizonyos alapvető jogok sérelme esetén szintén élhet jogaival.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pénzügyi alkotmányosság intézményei

A közpénzekről szóló fejezet részét képezik a gazdasági alkotmányosság alapvető intézményei. A Magyar Nemzeti Bankról, az Állami Számvevőszékről, a Költségvetési Tanácsról, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervezetre vonatkozó szabályokról szerepelnek külön cikkek. A Magyar Nemzeti Banknak a monetáris politikáért való felelősségét az Alaptörvény rögzíti. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervezet szerepét ellátó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) azonban nem nevezi a nevén, ezzel sugallva, hogy ezt a funkciót más szervezeti formában is el lehet látni.

Az Országgyűlés költségvetési feladatainak ellátását segítő tevékenységek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács között kerültek megosztásra. Az ÁSZ alapvetően a Kormány felelősségi körébe tartozó végrehajtás ellenőrző szerve, mint ilyen utólagos kontrollt végez. Az ugyancsak a parlament szerveként működő Költségvetési Tanács viszont a költségvetési javaslat megalapozottságát vizsgálja, azaz előzetes kontrollt folytat. Ennek az utóbbi funkciónak a szervezeti hátterét azonban jelentősen korlátozták a korábbihoz képest.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nemzeti vagyon

Az állam, illetve azon belül a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyonnak minősül. Ennek körét a jogalkotó fenn akarja tartani, azaz a magánosítás formáit korlátozni célozza. A tulajdonosi szerkezetre, hasznosításra, kezelésre csak átláthatónak minősülő szervezet kaphat jogosultságot. A felelős gazdálkodás követelményeit a nemzeti vagyonról szóló (sarkalatos) törvény határozza meg. Az átláthatóságot egyébként minden közpénzekkel gazdálkodó szervezetre követelményként állítják. A nemzeti vagyonra vonatkozóan az elfogadott sarkalatos törvényt félév múlva, 2012-ben jelentős részében újraszabályozták.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az AB jogkorlátozása

AB jogkorlátozása túlmutat a közpénzügyek szabályozásán. Valójában az alkotmányosság egészét érintő rendelkezésekről van szó.

a) A kérdést szabályozó, említett 37. cikk (4) bekezdése visszautal a 24. cikk (2) bekezdése b–e) pontjaira, mint az AB hatáskörei közül a korlátozás alá esőkre. A hivatkozásból kimaradó a) bekezdés az előzetes normakontrollra vonatkozik, amelyet tehát az AB a pénzügyi törvények tekintetében is gyakorolhat. A másik hiányzó érdemi pont az f) bekezdés, amely e tárgyban hatáskört tart fenn a testület számára, hogy vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. Itt különösen nyilvánvalóan az Európai Unió szabályozásai jönnek szóba, mint amelyekkel kapcsolatban az eljárásrendek és szankciók a leginkább kidolgozottak.

b) Az a) ponttól függetlenül bizonyos alapvető jogok sérelme esetén az AB vizsgálhatja a pénzügyi törvények alkotmányosságát, mégpedig az

sérelme esetén, illetve ezekkel a jogokkal összefüggésben. Ha a sérelmet megállapítja, akkor élhet a megsemmisítés jogával. Kifejezetten nem szerepel a listában, a pénzügyi alkotmányosság szempontjából különösen fontos diszkrimináció tilalma, amit leginkább a XV. cikk foglal magában. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek bizonyos szintje az emberi méltóság sérelmével is jár, ami már az eljáró hatáskör alapja lehet.

c) A fentieken túl még egy eljárási kivételi kör is van. Jelesül a tárgyban az AB korlátlanul jogosult a megsemmisítésre, ha a törvény megalkotására, kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények nem teljesültek. De ezzel a kivétellel csak akkor élhet, ha alaptörvényi tartalmú követelmény nem teljesült.

Az Alaptörvény 37. § (4) bekezdése alkalmazási körét jelentősen kiterjesztették az Átmeneti rendelkezések. Ez utóbbi 27. §-a szerint az adósságfékhez kötött alkotmánybírósági jogkorlátozás azon törvények tekintetében, amelyek a kívánt adósság-feltétel teljesítéséig lettek kihirdetve, a korlátozás azután is fönnáll, hogy a feltétel már teljesült, azaz ha az államadósság a „teljes hazai össztermék” felét már nem haladja meg. (Az AB a rendelkezést megsemmisítette, de csak eljárási okból. Kormányzati nyilatkozatok szerint várható a megsemmisített rendelkezések között ennek is az Alaptörvény szövegébe való beemelése.)

Alkotmányjogilag különös, hogy egy gazdaságpolitikai cél megvalósulásához kötik adott tárgykörben az emberi és politikai jogok érvényesíthetőségének jelentős részét.

Megjegyzés

Vö. Halász, Zsolt: Public Finances. In: Csink, Loránt, Schanda, Balázs., Varga, András Zs. (eds.) The Basic Law of Hungary: A First Commentary. Dublin: Clarus Press, 2012. p. 294 értelmezésével!)

Mégpedig anélkül, hogy ehhez különleges vagy rendkívüli állapot megállapítására lenne szükség, ahol mégis alkotmányos keretek és eljárások között, valamint garanciák mellett valósulhat meg bizonyos jogok korlátozása. Már csak azért is gondolkodóba ejtő a megoldás, mert e jogoknak az érvényesítése még a közpénzügyek körében sem mindig pénzkérdés.

Mindenesetre a hatályos szabályozás keretei között is érdemes számba venni, hogy az AB jogkorlátozása körében milyen bírói jogalkalmazási eszközök vannak, amelyek alaptörvény-ellenes, illetve alkotmányosság-ellenes jogszabályok esetében az alapjogok érvényre juttatását biztosíthatják. Ilyenek különösen a következők:

Alaptörvény alapjogi része rendelkezéseinek közvetlen alkalmazására a bíróságoknak van lehetősége (és kötelezettsége). Már csak azért is, mert alaptörvénybe ütközés címén egyedi ügyben, indítványra az AB eljárhat, és a megtámadott, egyedi ügyben hozott határozatot már megsemmisítheti.

Az Európai Unió jogszabályaival ellentétes jogszabály tekintetében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezhető az Európai Bíróságnál.

A bíró uniós jogszabályokat közvetlenül is alkalmazhat, sőt, alkalmaznia kell a közvetlen hatály elve alapján. Kétségtelen, hogy ez a gyakorlatban a jogalkalmazó számára többletmunkával és -erőfeszítéssel jár.

A másodlagos jogforrásokra közvetlenül nem lehet sikerrel hivatkozni, azonban az Európai Bíróság esetjoga ezekre alapul gyakran, az esetre való hivatkozáson keresztül ezért alkalmazásuk eredményre vezethet.

Kezdeményezhető továbbá nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítása szintén az AB-nál. Az említettek szerint erre a pénzügyi törvények esetén is van hatásköre a testületnek.

Mindezek a lehetőségek mindegyik bírói eljárási szinten adottak. A felsőbb bíróságoknak azonban feladatkörükbe is tartozik az ítélkezési tevékenység nyomon követése, és a törvényes keretek között való segítése és alakítása. Itt tehát megfelelő szervezéssel, ösztönzéssel, képzéssel nagyobb eséllyel és hatásfokkal használhatók ki a nem rutinszerű jogalkalmazási eljárások. A bírósági vezetők lehetősége és felelőssége, hogy az európai normák tényleges alkalmazásával járó többletmunkát, időbefektetést, szakértelmet lehetőség szerint elismerjék a bírói tevékenység gyakorlatában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A pénzügyi alkotmányosság intézményei

Az alaptörvényi résznek tekintendő Átmeneti rendelkezésekbe az intézmények tekintetében lényeges megszorításokat foglaltak bele. Közülük a Magyar Nemzeti Bank státuszára vonatkozóan bontakozott ki a legnagyobb vita. A jegybanki önállóságot érintő rendelkezéseket utóbb az Európai Bizottság kifogásainak hatására az Alaptörvény 2. módosításával hatályon kívül helyezték.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat az Alaptörvény sarkalatos törvényre bízza. A jogalkotás története szerint a Magyar Nemzeti Bank státuszával kapcsolatos viták miatt kerülhetett ez a passzus így a szövegbe. Tartalmilag ugyanis inkább a szabályozó szervekkel lett volna érdemes összefüggést keresni. A pénzügyi piacokkal kapcsolatos gazdasági regulációs funkciók ugyanis – eredeti funkciójuk szerint – kiemelésre valóban érdemesek. (Vincze János: Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon és a viselkedés-gazdaságtan. In: Valentiny Pál, Kiss Ferenc László, Nagy Csongor István (szerk.): Verseny és szabályozás, 2011. Budapest: MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 2012., 239–258.)

Figyelemre méltó, hogy miközben az adósságfék szabályát oly magasra elemeli a törvény, hogy még az AB funkcióinak egy részét is beáldozza, az Országgyűlés költségvetési kontroll biztosítására hivatott szerveit, az ÁSZ-t és a Költségvetési Tanácsot inkább meggyengíti. (Varju, Márton: Governance, Accountabilty, and the Market. In: Tóth, Attila G.(ed.): Constitution for a Disunited Nation: On Hungary’s 2011 Fundamental Law. Budapest: CEU Press, 323–324. o. következtetését) Pedig valójában ezek az intézmények, megfelelő jogkörökkel biztosíthatnák a Kormány makrogazdaság-politikájának kiegyensúlyozottságát, illetve megfelelő ellensúlyt alkothatnának.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.