SZEMINÁRIUM A GYERMEKEKET ÉRINTŐ KIBERBŰNCSELEKMÉNYEKRŐL – INTERJÚ DR KIS LÁSZLÓVAL, A BKKB BÍRÁJÁVAL

2017. április 6-7. között Krakkóban „Gyermekek szexuális kihasználása (soliciting) az interneten” címmel rendeztek szemináriumot az OBH és az Európai Jogakadémia (ERA) közös „Nyomozás, vádemelés és ítélkezés büntetőügyekben az online világban: az internet által támasztott kihívások (és lehetőségek) EU jogi szakemberek részére” című projektje keretében. Az eseményen szerzett tapasztalatairól kérdeztük dr. Kis Lászlót, a Budai Központi Kerületi Bíróság bíráját.

A szeminárium témája a gyermekek interneten történő szexuális kihasználása volt. Milyen eszközökkel lehet felvenni a harcot az ilyen jellegű bűncselekmények ellen?

A képzés alapvetően a szóban forgó jelenséggel szembeni küzdelem két aspektusára koncentrált. Az egyik a titkos nyomozások témaköre, ezen belül a kibertérben végzett alapvetően fedett nyomozói tevékenység, melynek keretében a rendőrség tagja hamis identitásokkal vesz részt egy adott közösségi oldalon, fájlcserélő oldalon, egyéb hasonló fórumon, több esetben gyakorlatilag potenciális sértetti szerepben.

Ennek kapcsán is kiemelkedő szereppel bír a nemzetközi rendőri együttműködés, a bűnügyi információk gyors cseréje, ahogyan a kiberbűnözés egész területén (a képzés alapvetően a felderítés területére és a kriminológiai jelenség természetére koncentrált, nem pedig a bizonyítás kérdéskörére). Az ilyen típusú rendőri munkával összefüggésben értelemszerűen felmerül annak a kérdése, hogy milyen határok között járhat el a hatóság tagja, azaz hol húzódik a határ a tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából az alapvetően passzív felderítési tevékenység és az ezen jog megsértését eredményező aktív közreműködés, esetleg felbujtás között. Ennek kapcsán a nyomozók a sértettek védelmét, esetleges fizikai bántalmazások megelőzésének, a bűncselekmények elkövetése megakadályozásának, megelőzésének jelentőségét hangsúlyozták, mely célok mellett másodlagosnak ítélték a büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos bizonyítás kérdéskörét.

A másik terület, amely a képzés fókuszában állt, a civil szervezetek (NGO-k) tevékenysége, amelyek ezen a területen kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a sértettek, potenciális sértettek gondozásával, utógondozásával, továbbá a helyi hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködéssel összefüggésben, valós időben és az általuk begyűjtött információk utóbb a hatóságok részére történő rendelkezésre bocsátásával is.

A képzésen mely előadást tartotta a legérdekesebbnek és miért?

A fentiek szerint a képzés tematikailag sokoldalú voltából fakadóan nehéz volna egyes előadásokat kiemelni. Valamennyi előadó e területen igen széleskörű tudással és tapasztalattal, valamint a témakör iránti igen komoly, ritkán tapasztalható elhivatottsággal bírt, melyet hatékonyan volt képes közvetíteni a képzés során, minden esetben a saját szervezetének és a gyermekek szexuális kizsákmányolásának nem csupán a kiberteret érintő egyes területeinek bemutatása mellett konkrét gyakorlati eseteket elemezve, az azokból levont tanulságokat részletezve, hanem a nemzetközi együttműködés területét is érintően.

Milyen kihívásokat rejt magában a technika rohamos fejlődése?

Az előadók több esetben nem a büntetőjogi felelősségre vonás, hanem a megelőzés oldaláról közelítették meg ezt a kérdést. Ennek során utaltak arra, hogy bizonyos életkor feletti gyermekek adott esetben lényegesen komolyabb tájékozottsággal rendelkeznek az interneten hozzáférhető alkalmazások és a számítógép használata terén (közösségi oldalak, közvetlen üzenet-, illetve fájlküldő szolgáltatások, online játékok stb.), ugyanakkor a szülőknek az online tér tekintetében is ugyanazt a gondosságot kell tanúsítaniuk a gyermekek felügyelete, a velük történtek rendszeres megbeszélése stb. tekintetében, mint a „valós” környezetben történtek kapcsán.

Mindez pedig kizárólag a gyermekek által használt alkalmazások ismerete esetén lehetséges. Az online kapcsolatokat alapvetően jellemző anonimitásban rejlő veszélyek csakis ilyen módon küszöbölhetők ki. Ehhez a minden országban működő internetes, illetve telefonos hotline szolgáltatások is hatékony segítséget nyújthatnak. Ennek kapcsán szinte minden előadó hangsúlyozta, hogy valamennyi, az interneten megosztott adat kereshető és számos esetben az internetet használó által nem szándékolt adatot is megoszt magáról (például bekapcsolva hagyott GPS esetén, ami akár fizikai bántalmazásokhoz történő sértett-kiválasztáshoz szolgálhat alapul az elkövetőnek), melyek utóbb kereshetők, elemezhetők ingyenesen hozzáférhető szoftverek segítségével (indirekt áldozattá válás). A bűnüldöző szervek ezen nyílt hozzáférésű információk  előre meghatározott szempontok szerinti keresése és elemzése, valamint kifejezetten a saját munkájukhoz kifejlesztett és egymással megosztott szoftverek és a közvetlen nemzetközi kapcsolattartás segítségével tudnak eredményes adatszerző, értékelő, elemző munkát végezni, melyet a fokozott anonimitás, a célzottan e célból igénybe vett eszközök (akár ezt célzó szoftverek segítségével, akár proxy szerver, VPN igénybe vételével) jelentősen hátráltatnak.

 

Kategória: