Miroslav Slastannal a Matej Bel egyetem tanárával és a Szlovák Igazságügyi Akadémia előadójával beszélgettünk a külföldön történő bizonyításfelvételről és a határon átnyúló iratkézbesítésről a "Határon átnyúló polgári peres eljárások" című, 2016. május 19-20-án a Magyar Igazságügyi Akadémián megrendezett nemzetközi konferencián

Milyen tapasztalata van a külföldön történő bizonyításfelvétel tekintetében, hogyan működik, mi a hozzáállása a szlovák bíróknak ehhez a jogi eszközhöz?

Sok tapasztalattal rendelkezünk atekintetben, hogy a szlovák bíróságok és szlovák bírák hogyan kezelik a határon átnyúló bizonyításfelvételt, és persze annak alkalmazásával kapcsolatban is. Az EU szabályozások közvetlenül alkalmazhatók, de összevetve más EU szabályozásokkal ebben az esetben az alkalmazás nemzeti vonatkozásai is fontosak. Úgy gondolom, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy az uniós jogot megfelelően, a lehető legpontosabban alkalmazzuk, azonban néha szükség van arra, hogy a bíróságok, legfelsőbb bíróságok értelmezzék, javítsák ezeket.   

A határon átnyúló bizonyításfelvétel egy speciális rendelet szerint történik, amelyet több mint 10 éve kell alkalmazni, és amelyet a szlovák bíróságok is több mint 10 éve alkalmaznak, többnyire olyan kereskedelmi ügyekben, amelyek során szükség van például tanúhoz vagy külföldi dokumentumokhoz kapcsolódó bizonyítékra, külföldi – magyar, cseh vagy lengyel –hatóságoktól, minisztériumoktól kért felvilágosításra. 

Határon átnyúló iratkézbesítés – milyen nehézségekkel kell szembenézniük a bíráknak ezzel a témával kapcsolatban?

A határon átnyúló iratkézbesítés tekintetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy megtaláljuk azt a személyt, mondjuk a vádlottat, akinek az adott dokumentumot kézbesíteni kell. Még a mai elektronizált világban is – ahol minden egyes ember, minden egyes tevékenységét nyomon követik elektronikusan – nehézséget okoz az uniós szabályozás megfelelő alkalmazása. Etekintetben a másik nagy problémát a kapcsolódó fordítási költségek jelentik, mert sok esetben nem egyértelmű, hogy a bíróságnak, vagy valamilyen harmadik félnek kellene viselnie ezeket a költségeket.

Miért olyan fontos a határon átnyúló iratkézbesítés a nemzetközi ügyek esetében, mik a hatásai?

Ezen a területen az EU tagállamok között nagyon jó az együttműködés egészen a 19. század óta, a hágai nemzetközi magánjogi konferencián megállapítottak szerint, majdnem minden EU tagállam között kölcsönös, nemzetközi megállapodások vannak érvényben az akkori központi hatóságok együttműködésének köszönhetően. Természetesen akkor a legfontosabb az volt, hogy ezek a hatóságok mennyire tudnak együttműködni és segíteni a tagállamok együttműködését, ma azonban a hangsúly a bírák személyes együttműködésén van. Az uniós jog alapvetése, hogy ne csak a központi hatóságok működjenek együtt, hanem minden egyes bíró, ügyész, bírósági titkár, akik között együttműködésre van szükség közösen dolgozzon. Ezek az alapelvek nem 100%-ban hatékonyak ugyan, de a haladás mégis szemmel látható.